Tudja, hogy a hatalmon lévő politikai párt célja a példa statuálás, de csak a megbomlott közrendet akarták helyreállítani – többek között erről beszélt Majoros Zoltán ezredes az utolsó szó jogán ma a Bene László volt országos rendőrfőkapitány és rendőrtársai ellen a 2006 őszén történt események miatt indult büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A büntetőper ötödrendű vádlottja amellett, hogy tagadta bűnösségét kiemelte: mindig a rendőri esküjének és a törvényeknek megfelelően végezte munkáját. Az ezredes a katonai tanács előtt felolvasott hatvan oldalas beszédében kifejtette, hogy amíg ő egy pártpolitikus által tett feljelentés nyomán 44 év szolgálati viszonnyal a háta mögött évek óta bíróságra jár, addig a 2006 őszén történt események előidézőt, a szeptember 17-ei tüntetés szervezőit nem vonták felelősségre.
Beszédében Majoros Zoltán felidézte, hogy bűnügyi felderítés hiányában semmit sem tudtak a tüntetés szervezőiről. Az ötödrendű vádlott szerint 2006. szeptember 17-én még békések voltak a tüntetők, ennek megfelelően választási nagygyűlésnek minősült a demonstráció, a rendőrség pedig ennek megfelelően járt el. „Én pedig bíztam abban, hogy az elöljáróim helyesen döntöttek” – húzta alá.
Az ezredes felidézte azt is, hogy 18-án délután a megyei kapitányok soron kívüli tanácskozása után még mindig azt az utasítást kapta, hogy békés tüntetésként kezeljék az eseményeket. „Még ekkor sem hangzott el, hogy a képzésre érkezett csapatok éles bevetésre kerülhetnek” – emlékezett vissza a vádlott. Végül alig több mint két órával a tanácskozás után, negyed hétkor indult el a borsodi egység hiányos felszereléssel a bevetésre.
Majoros Zoltánt, aki 2006. szeptember 18-án a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) bevetési parancsnokságának műveletirányítója volt, az ügyészség azzal vádolja, hogy nem gondoskodott a borsodi és baranyai csapatszolgálati századok felszerelésének kiegészítéséről, amikor a Kossuth térre, illetve a Szabadság térre vezényelték őket. Az ezredes hangsúlyozta, ő műveletirányítóként nem volt a fővárosba képzésre érkezett századok elöljárója, így nem is volt felhatalmazása a felszerelésük pótlására, bár a hiányosságokat szóban és írásban is jelezte feletteseinek. Azt mondta, csak akkor vette át a baranyai század felett a parancsnokságot, amikor az a Szabadság térre érkezve hangosan kiabáló, az MTV székháza előtt összegyűlt tömeget talált, ugyanakkor nem találkoztak az őket a helyszínre rendelő Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) helyszínparancsnokával, és a telefon- és rádióhívásukra sem reagált a BRFK.
Mint ismert, 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19. és 21. között, valamint október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban tizenöt pontban emelt vádat, – mások mellett – Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány ellen. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg.
A büntetőper kedden a vádlottak felszólalásaival folytatódik, majd az utolsó szó jogán elhangzottakat követően várhatóan csütörtökön hirdeti ki ítéletét a katonai tanács a Fővárosi Törvényszéken.