Rövidebb lehet a nyári szünet, de a terhelés nem változna, mert ezzel párhuzamosan hosszabb lenne például az őszi és a tavaszi szünet – mondta az Indexnek adott interjújában Palkovics László. Az államtitkár hozzátette, ugyanakkor önmagában nem ez a cél, azt nézik meg, hogy az oktatási elképzelésüket hogyan tudják megvalósítani, és ehhez az új struktúrához alakítják majd a szünetek elosztását is, ha szükséges. Döntés még nincs a szünetekről, szakmai vita zajlik – jelezte Palkovics. Beszélt arról is, hogy az új nemzeti alaptanterv 2018-as felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan 2020-ra biztosan lesznek olyan iskolák, ahol már főleg újfajta digitális oktatás zajlik, tableteken keresztül, a diák nem tankönyvekből, hanem táblagépről dolgozik. Hangsúlyozta: nem a frontális oktatást szeretnénk erősíteni, mert ez ma már nem a legjobb oktatási forma.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke lapunknak kívánatosnak nevezte a digitális eszközök használatát és elterjedését az iskolákban, de szerinte 2020-ra sem lesz annyi pénz az oktatásra, hogy minden iskolában minden gyermek hozzájuthasson ezekhez az eszközökhöz. Galló Istvánné kérdésesnek tartotta azt is, hogy ha az intézmények és iskolák állami fenntartásba kerülnek, mi lesz a kiválasztás szempontja, hogy mely intézményeket fogják ilyen technikával felfejleszteni és melyeket nem. Az érdekvédő a rövidebb nyári szünetről úgy vélekedett, hogy a családok, a szülők a szabadságukat általában a nyári időszakban veszik ki, így hiába hosszabbítanák meg a többi szünetet, komoly gondot jelentene a gyerekek őszi, tavaszi elhelyezése.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke a nyári szünettel kapcsolatban azt mondta: nem feltétlen lenne baj, ha kissé másként strukturálódna a tanév, de szerinte jelen körülmények között az iskolák döntő többsége nyári benntartózkodásra és érdemi munka végzésére nem igazán alkalmas. Horváth Péter is kitért arra, hogy a szülők még mindig leginkább nyáron tudják megoldani a szabadságolást és a gyermekfelügyeletet. A digitális eszközök használatát Horváth életszerűnek, elkerülhetetlennek nevezte, és elképzelhetőnek tartotta, hogy azok összességében akár olcsóbbak is lehetnek, mint a tanév alatt beszerzendő nyomtatott tankönyvek, segédeszközök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezeknek megfelelő eszközöknek kell lenniük, megfelelő digitális tartalmakkal.
Újra lesz köznevelési kerekasztal
A Köznevelési Kerekasztal legközelebb ősszel tart ülést, de a munkacsoportok nyáron is dolgoznak – erről levélben tájékoztatta az iskolaigazgatókat és a pedagógusokat a köznevelési helyettes államtitkár. Sipos Imre kiemelte: az állami intézményfenntartó átalakítása január 1-jéig befejeződik a kerekasztal javaslatainak megfelelően. Az új nemzeti alaptantervet 2017 végéig dolgozzák ki, és leghamarabb 2018 szeptemberétől lehet hatályos. A kerekasztal hat munkacsoportja összesen 45 ülést tartott, munkájában 250 szakember vett részt.