A szülők csaknem harmada naponta hagyja felügyelet nélkül tévézni gyermekét – állapította meg a három éven aluli gyerekek médiahasználati szokásairól a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által készített felmérés, amelyet a Médiatanács tett közzé. A nem reprezentatív felmérés ezernél több válaszadó részvételével készült.
A hivatal rámutatott: a szülői kontroll szerepe azért fontos, mert a gyerekek könnyedén találkozhatnak agresszív, félelemkeltő tartalmakkal, amelyek negatívan hathatnak a személyiségfejlődésükre. A médiahatóság egy korábbi felmérésében arra jutott, hogy míg a szülők egyre tudatosabban fordulnak a média világa felé, addig meglehetősen bizonytalannak érzik magukat annak megítélésében, hogy milyen tartalmak a legmegfelelőbbek kisgyermekeiknek.
A legutóbb publikált elemzés nem reprezentatív, főként az értelmiségi és középiskolai végzettségű nők attitűdjeiről ad információt. A beérkezett válaszok tanúsága alapján a megkérdezettek 37,4 százaléka szerint legfeljebb fél-egy óra az az időtartam, amely a gyermek számára még ideális tévénézéssel eltöltve. Akadtak, akik a kevesebb mint fél óra időtartamot választották (26,4 százalék), továbbá 17,6 százalék nem szeretné, hogy gyermeke tévézzen. Nagyjából egyhatoduk szerint az 1-2 óra közötti maximális időtartam reálisan hangzik. A két és három óra közötti ideális képernyő előtt töltött időtartamot csupán 2,9 százalékuk választotta.
A hatóság ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kisgyermekek médiahasználatára vonatkozó külföldi ajánlások, például az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia álláspontja szerint a kétévesnél idősebb gyerekeknek sem tanácsos napi két óránál több időt tölteniük a képernyő előtt.
A 18 hónapnál fiatalabb gyermekek esetében teljes mértékben kerülni kellene a képernyő előtti időtöltést. Ezalól kivételt jelenthet a videocsetelés, hiszen manapság a távol élő rokonokkal ez lehet a kapcsolattartás legegyszerűbb módja egy kisgyermeknek is. Azoknak a szülőknek, akik 18–24 hónapos gyermeküket szeretnék bevezetni a digitális média világába, javasolt minél igényesebb programokat, műsorokat megismertetni gyermekükkel.
Emellett hangsúlyozzák, hogy ezek az első tapasztalatok mindenképp a szülővel együtt érjék a legkisebbeket, hogy a látottakat könnyebben fel tudják dolgozni. Javaslatuk szerint a 2–5 éves gyermekek képernyő előtt eltöltött idejét egy órában kellene maximalizálni, és ezen korosztály esetében is fontos, hogy a szülővel együtt nézzék a műsort.
A hétköznap délelőtti televíziózás nem jellemző a megkérdezettek körében. Akik digitális eszközökkel szórakoztatják a gyermekeiket, ezt leginkább a reggeli idősávban teszik, és kevesebb mint harminc percet szánnak erre. Hétvégén többen használják a televíziót gyermekük szórakoztatására, mint a hétköznapokon, de úgy, hogy a gyerekprogramok, esetleg szabadtéri, fizikai elfoglaltságok mellett előtérbe kerülnek a tömegkommunikációs eszközök is a pihentető szórakoztatás céljából.
A válaszokból az is kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem hét százalékának nincs televíziója, ahol pedig van, ott jellemzően (79 százalék) a nappaliban található. A gyerekszobában mindössze a válaszadók 11,8 százalékánál található tévékészülék.
A megkérdezettek családjának felére nem jellemző, hogy bekapcsolva maradna a televízió a háttérben, de napi rendszerességgel 29 százalékuk hagyja bekapcsolva a készüléket akkor is, ha senki sem figyel a műsorra.