– A Megyei Jogú Városok Szövetsége is részt vesz a kvótanépszavazási kampányban, arra biztatja az embereket, hogy vegyenek részt a referendumon, és támogassák a kormányt. Mennyire szerencsés az önkormányzatoknak véleményt formálni ebben a kényes politikai kérdésben?
– Szó sincs kényes politikai kérdésről, október 2-án nem pártokról szavazunk. Ha 2018 tavaszán az emberek elmennek a választásokra, akkor majd mindenki eldöntheti, hogy kiket szeretne a Parlamentben látni. Október 2-án azonban mindenki saját falujáról, városáról, családjáról, ki-ki gyermekéről, unokájáról dönt majd, a kvótanépszavazás tehát nemzeti ügy. Hibáznánk, ha településvezetőként nem arra biztatnánk az embereket, hogy vegyenek részt a referendumon.
– A Modern városok program az utóbbi időben az ellenzék támadásának kereszttüzébe került. Az LMP például azt állította, hogy az ígért fejlesztések mögött nem lesznek ott a központi pénzek, és csak azok valósulhatnak meg, amelyekre megtalálják a megfelelő találnak uniós forrásokat. Becsapta az állam a nagyvárosokat?
– Dehogy csapta be! A rendszerváltás óta dolgozom a városházán, 1994-től Kaposvár polgármestere vagyok. Megéltem sok mindent, többek között azt is, hogy egyesek nem tudnak örülni a sikereknek. Ez nagyon bánt, és nem tudom, hogy mi az oka. Én azt szeretném, hogy a más politikai nézeteket vallók is képesek legyenek üdvözölni azt, ami a településeknek jó, és a Modern városok program ilyen. Hiába támadják a kezdeményezést, a teljes program meg fog valósulni nemcsak Kaposvárott, hanem az egész országban.
– Az állam 2014-ig több mint kétezer önkormányzat 1369 milliárd forintnyi adósságát vállalta át. Mennyit profitáltak ebből a megyei jogú városok?
– A szabadságunkat nyertük vissza a konszolidációval. Az önkormányzatok az adósságot abban az időszakban halmozták fel, amikor a balliberális kormányok olyan feladatokat adtak a településeknek, amelyek teljesítését elvárta, de pénzt nem adott hozzájuk. Egyesek iskolákat, óvodákat zártak be; azon kellett gondolkodniuk, hogy bért fizessenek vagy közvilágítást. Sokan nem voltak hajlandók választani, ezért hitelt vettek fel a pénzintézetektől. A nagyobb településeknek pedig a fejlesztésekhez szükséges önerőhöz kellett a bankoktól pénzt kérni. Nagyon sok önkormányzat becsődölt volna, ha nem jön a kormány adósságátvállalása.
– Az önkormányzati cégek adósságát nem érintette a konszolidáció. Várják az intézkedést?
– Gazdasági társaságokról van szó, a kormány helyében én sem vállaltam volna át egyszerre az adósságot. A tartozás egy részét mindenképpen a gazdálkodó szervezeteknek kell kezelniük, amelyhez az állam most is ad segítséget.
– Sokak szerint ez az ezermilliárdos tétel bedöntheti az önkormányzati rendszert.
– Folyik a közszolgáltatások átszervezése, ezzel éppen a stabilitás elérése a cél. A helyzetet kezelni kell, mert a rezsicsökkentés sok cégnél okozott nehézségeket. A szolgáltatások olcsóbbak lettek, ez jó a lakosságnak, de a bevétel hiányzik a társaságoknál. A hulladékgazdálkodást már nonprofit cégek fogják végezni, ám a múltból adódó terheket rendezni kell, s ez még előttünk van.
– Apróbb lépésekkel tűnik majd el az önkormányzati cégek adóssága?
– Nem lehet gyorsabban csinálni.
– Az viszont segíthet, hogy ebben az európai uniós ciklusban 2000 milliárd forint jut a megyei jogú városok fejlesztésére. Mire elég ez?
– A fejlesztéseknek köszönhetően nem lesz munkanélküli: aki dolgozni akar, annak lehetősége lesz rá. Ez óriási eredmény lenne, és a cél nem elérhetetlen, már most vannak olyan térségek, ahol nem tudnak felvenni munkaerőt, mert nincs képzett ember. A fejlesztésekkel meg lehet állítani a népességcsökkenést, ehhez munkahely, otthon és megfelelő életminőség kell. Ezt a hihetetlen összeget arra fordítjuk, hogy mindhárom téren fejődést érjünk el.
„Előbb-utóbb minden önkormányzati feladatot az állam finanszíroz majd”
– Ön az iskolák államosításával kapcsolatban azt mondta, ha a közoktatás irányítását átvette az állam, akkor logikus, hogy az iskolaépületek működtetését is átveszi az önkormányzatoktól. Mások ellenzik a lépést, az egyik érvük az volt, hogy a lépéssel az önkormányzatok léte kerül veszélybe.
– Azzal, hogy nem mi meszeljük az iskolát vagy nem mi vesszük a krétát? Ennek semmi köze az önkormányzatisághoz. Ettől Kaposvár még fog az iskoláiban műfüves focipályát építeni, mert a gyerekek a mi gyerekeink. Mint ahogyan az intézményekben tanító tanárok is itt élnek a városban. Azért ne köszöntsem őket pedagógusnapon, mert nem mi működtetjük az iskolát? Vagy azért ne adjunk ösztöndíjat a kaposvári gyerekeknek, mert nem a miénk az épület? Mi közük ezeknek egymáshoz?
– Akkor nem üresedik ki az önkormányzatiság?
– Még két év, és reményeim szerint az önkormányzatok és az állam közötti új feladatmegosztás meghozza a várt eredményt. Húsz éve akarjuk, most el lehet érni. Ma még nem teljesül az, hogy minden nekünk adott feladatot teljes egészében finanszíroz az állam, de el fogunk jutni idáig is.
– A közelmúltban eldőlt, hogy Kaposváron a gumihulladék-feldolgozóról nem lesz helyben népszavazás, a beruházás elmarad. Milyen tanulsággal szolgált az ügy az ön számára?
– Meg vagyok róla győződve, hogy az elkövetkező évtizedek legfontosabb ipara a környezetipar lesz, de ehhez még változásra van szükség. Elég, ha csak az emberek szeméttel kapcsolatos hozzáállását nézzük. Legtöbbünket csak addig érdekli a hulladék sorsa, amíg a tele kukát látjuk a házunk előtt. Ha elviszik, akkor már nem a mi gondunk. Ezen a szemléleten kell változtatni, ebben az értelemben Kaposváron korán jött a beruházás terve.
– Mit veszít a fejlesztés elmaradásával a város?
– Adót és munkahelyet, de nekem ennél sokkal fontosabb, hogy Kaposváron nyugalom és ne széthúzás legyen. Biztos vagyok benne, hogy a beruházás hamarosan megvalósul valahol Magyarországon.
– Kaposvár az egyik legzöldebb város. Milyen fejlesztésekkel erősítenek a pozíciójukon?
– Már eddig is sokat tettünk. Lecseréltük a teljes buszflottánkat, gázüzemű járműveket szereztünk be, a fürdőnket biogázzal fűtjük. Hamarosan tízmilliárd forintból bővítjük a távhőrendszert, amire egyre több intézményt kapcsolunk rá, és a szolgáltatást biomasszára alapozva végezzük majd. Hatmilliárdos beruházással megújítjuk a szennyvíztelepünket, az iszapból biogázt készítünk, amivel fűtünk. Emellett óriási napelemparkot létesítünk, és kisebb elektromos buszokat is vásárolunk.
– A rendszerváltás óta részt vesz Kaposvár vezetésében. Mit szeretne még elérni a település élén?
– A cél az, hogy minden kaposvárinak legyen otthona, munkája és olyan jövedelme, amelyből meg tudja teremteni önmaga és családja biztonságát.
