A tárcavezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kari napját megnyitó előadásában kiemelte: ez nem lesz könnyű feladat, de eddig is sikerült jelentős eredményeket elérni.
Hangsúlyozta:
a szuverenitás és biztonság megvédése az elkövetkező időben is fontos cél, ennek megvalósítása továbbra is konfliktusokkal, jogi és politikai csatákkal fog járni.
Szijjártó Péter úgy vélte, a külpolitika „felminősítését” jelentette, hogy nemcsak politikai, hanem gazdasági funkciókat is adtak neki, kimondták, hogy kötelessége felismerni és érvényesíteni a magyar gazdasági érdekeket.
A nemzetközi és Európa-tanulmányok kar ünnepségén a miniszter kifejtette: az EU soha ennyi történelmi kihívás előtt nem állt egyszerre, mint most, ilyen a migráció, a terrorfenyegetettség, a háború Ukrajnában, a Brexit és az energiabiztonság megteremtése.
Nem baj, hogy vita van, de az baj, hogy ha valaki a mainstreamtől eltérő álláspontot képvisel, azt európaiatlannak bélyegzik
– értékelt. Hozzátette: pedig a célban egyetértenek, Magyarországnak is az erős Európa az érdeke.
Megjegyezte: Magyarország szerint az erős unióhoz erős tagállamokra van szükség.
Szijjártó Péter közölte: a migrációról folytatott vitában
Magyarország álláspontja szerint a migráció nem alapvető emberi jog, de az igen, hogy mindenki a saját hazájában biztonságban és békében élhessen, és ezt kell garantálni mindenkinek.
Magyarország szerint továbbá a szuverenitás egyik legfontosabb attribútuma a határvédelem képessége – mutatott rá.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy Magyarország szerint minden országnak joga van meghatározni, hogy a gazdasági és demográfiai kihívásaira milyen válaszokat fogalmaz meg, és nem fogadja el, hogy nyomást gyakoroljanak rá, hogy változtasson ezen az álláspontján.
A következő hétéves uniós költségvetést illetően a külügyminiszter hangsúlyozta:
az uniós források a szerződések alapján járnak a közép-európai tagállamoknak, mert teljesítik az ezzel kapcsolatos kötelezettségeiket, hiszen kinyitották a piacaikat, és ezzel sokat nyertek a nyugati tagállamok.
Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy Magyarország mindig a külpolitikája egyik fő céljaként határozta meg Ukrajna euroatlanti integrációjának támogatását, de tavaly az ukrán parlament elfogadta azt az oktatási törvényt, amelynek nyomán csak 12 éves korig tanulhatnak a diákok anyanyelvükön valamint elvennék az ukrán állampolgárságot a kettős állampolgároktól. Pedig Ukrajna kötelezettséget vállalt a NATO felé a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, és Magyarország ezért vétózza a NATO-Ukrajna miniszteri bizottsági ülések és a NATO-Ukrajna csúcs összehívását – közölte.
Kijelentette: Magyarország szeretne visszatérni a támogató politikájához, de ez kizárólag Ukrajnán múlik.
Felháborító, hogy Ukrajna annak a hamis képnek a felfestésével próbálkozik, hogy Magyarország politikáját egy harmadik fél, Oroszország határozza meg, miközben Magyarországot csak a 150 ezer kárpátaljai magyar sorsa érdekli,
és nincs orosz vetülete a Kárpátaljához fűződő politikájának – hangoztatta.
A külgazdaságról szólva elmondta: az elmúlt idő változásai alapvetően változtatták meg a külpolitika jellegét és feladatrendszerét is. Magyarországra ez rendkívül nyitott gazdaságú, geopolitikai szempontból érzékeny területen elhelyezkedő országként különösen igaz – vélekedett.
Úgy látja, fel kellett ismerni, hogy az ország méreténél és katonai erejénél fogva „tőlünk valószínűleg senki nem várja” a megoldást a nagy globális válságokra. Amikor 2014-ben úgy döntöttek, hogy a külgazdasági és külpolitikai kormányzati funkciókat egyesítik, az óriási vitákat váltott ki – emlékeztetett.
Szijjártó Péter kiemelte: e döntés eredményeként 2014 és 2017 között minden évben minden külgazdasági rekord megdőlt.
Mint mondta,
a világgazdaságban az autóipar különösen jelentős, és ez adja a magyar gazdaság gerincoszlopát is.
Sorsfordító időszak a jelenlegi, most kell elérni, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója, az autóipar ugyanúgy szerepet szánjon Magyarországnak az innovatív időszakában is, és minél több új technológia kifejlesztése, használatba állítása itt történjen – magyarázta.
Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy a mai az Európai Unió ünnepnapja is, ünnepeljük azt a közösséget, amelynek polgárai vagyunk. Május 9. egyúttal a második világháború lezárásának szimbolikus dátuma is, 1945. május 9. óta „Európa a béke kontinense”, és nem szakította félbe kontinensméretű háború az azóta eltelt évtizedeket – mondta.
A rektor kitért rá: a nemzetközi és európai elkötelezettség, érdeklődés mindig része volt az NKE-jogelődök tevékenységének és az egyetem működésének. Ezért egyértelmű volt, hogy 2014-ben elhatározták: önálló karba szervezik az ezzel foglalkozó területet – közölte.
Kár lenne veszni hagyni az iráni nukleáris megállapodást
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az iráni nukleáris megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.
Szijjártó Péter elküldte az osztrák államfőnek a Soros-tervet
A Külgazdasági- és külügyminiszter megküldte az osztrák államfőnek a Soros-terv pontjait, mert Alexander Van der Bellen a közelmúltban azt állította, hogy Soros Györgynek nincs köze az Európába irányuló bevándorlási hullámhoz – közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kommunikációért és parlamenti koordinációért felelős helyettes államtitkára.
Szijjártó Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerdán tartott előadását követően kérdésre válaszolva elmondta: azért van globális, történelmi jelentősége a nukleáris megállapodásnak, mert ez volt az elmúlt évtizedekben a legfontosabb olyan megállapodás, amelyet úgy kötött meg a nemzetközi közösség, hogy a tárgyalásokon az asztal azonos oldalán ült az Egyesült Államok és Oroszország. Ez mindig biztosította a reményt, hogy a nagy globális kérdésekben lehet megoldást találni – vélekedett.
A külügyminiszter szerint európai szempontból olyan nemzetközi politikai kérdésről van szó, ahol az EU valóban fontos szerepet tudott játszani, ezért jogos Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő határozott kiállása az ügyben.
A tárcavezető közölte:
remélhetőleg a megállapodás az Egyesült Államok visszalépése ellenére is továbbmegy valamilyen formában, hiszen a többi szereplő marad.
Irán stabilitása, bevonása a nemzetközi politikai életbe fontos biztonsági tényező is Európa szempontjából, mert alapvetően határozza meg a Közel-Kelet stabilitásának kérdését – magyarázta.
Szijjártó Péter az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás folytatásában bízik
Fotós: MTI/Illyés Tibor
Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország egyetért az EU álláspontjával és a közös megnyilatkozásokkal, és bízik benne, hogy nem áll vissza a megállapodás megkötése előtti helyzet.
Magyarország a megállapodás továbbélésben érdekelt, sajnálja az amerikai döntést, de reméli, hogy nem rúgják fel teljesen a megállapodást – mondta a külügyminiszter.
