A tárcavezető kiemelte: azok a történelmi kihívások, amelyekkel az EU szembesült, „velünk maradtak” az elmúlt egy évben is.
Ma Európában komoly viták vannak e kihívások miatt, ez természetes, hiszen 28 szuverén ország van az integrációban, így „nem túlzottan demokratikus” megkérdőjelezni a vita lehetőségét – vélekedett. Hozzátette: antidemokratikus és elfogadhatatlan európaiatlannak nevezni azokat, akik a vita jogát fenn akarják tartani maguknak.
Szijjártó Péter a kihívások között említette a terrorizmust, a bevándorlást, az energiabiztonságot, a Brexitet, valamint az ukrajnai helyzetet.
A terrorizmussal kapcsolatban emlékeztetett: az elmúlt két évben 27 terrortámadás volt Európában, ezeknek 330 halálos áldozata és 1300 sebesültje volt. Korábban Európában nem volt a mindennapi élet velejárója a terrorizmus, és Magyarország elutasítja, hogy ezzel együtt kellene élni, hogy ez természetes dolog – közölte. Hozzátette: „elvárjuk az európai intézményektől, hogy végre lépjenek fel ebben a kérdésben”.
Úgy vélte, a terrorizmus „egyenesen fakad” abból a tényből, hogy az elmúlt két évben Európába másfél millió illegális bevándorló jöhetett be minden ellenőrzés nélkül, ez az áramlás igenis lehetőséget biztosít a terrorszervezeteknek, hogy saját harcosaikat gond nélkül ideküldjék. Ráadásul Európában bizonyos társadalmi integrációs folyamatok kudarcot vallottak, párhuzamos társadalmak jöttek létre egyes országokban – magyarázta. Hozzátette: ezekkel a tényekkel szembesülni kell, nem lehet eltagadni kényelmi szempontok, a politikai korrektség miatt.
A külügyminiszter közölte: Afrikában elapadhatatlan forrásai vannak a bevándorlásnak. Ezért a migránsok Európába indulását ösztönző politika helyett meg kell állapodni az afrikai országokkal arról, hogyan segítünk a migrációt kiváltó okok megszüntetésében. „Európa biztonsága Afrikában kezdődik” – mondta.
Az energiabiztonságot illetően elmondta: „elképesztő mértékű európai képmutatás és politikai korrektség” jellemző e kérdésben. Magyarország délről még mindig nem tud gázt venni, mert a kétirányú gázforgalmazás nem lehetséges Románia és Horvátország felől, Horvátország pedig nem építi meg a szükséges LNG-terminált Krk szigetén – közölte. Úgy látja, nincs meg a szükséges infrastruktúra a diverzifikációhoz, és Közép-Európa a kárvallottja a jelenlegi helyzetnek.
Szijjártó Péter kitért rá: a Brexit esetében egy „rémálomszerű forgatókönyv is elképzelhető”, ha nem sikerül a lehető legszélesebb körű és legmélyebb szabadkereskedelmi megállapodást aláírni Nagy-Britanniával, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai fognak érvényesülni, és ez nagyon kedvezőtlenül hatna az európai versenyképességre.
Ukrajnáról elmondta: Magyarország eddig „a leghangosabb támogatója” volt Ukrajna euroatlanti integrációs törekvéseinek, de az ország „hátba szúrta” Magyarországot, amikor szeptemberben átvitte a parlamenten azt a döntést, amely „drámai módon vágja vissza” a magyar közösség jogait. Az oktatási törvény alapvető nemzetközi szerződésekkel és normákkal megy szembe. Ukrajna területi integritását és szuverenitását Magyarország a jövőben is támogatja, de minden nemzetközi platformon harcol, hogy a magyarok visszakapják az őket megillető jogokat – jelentette ki.
Megjegyezte: Magyarország a jelenlegi V4-es elnökséget is kihasználja arra, hogy az EU bővítése mellett „törjön lándzsát”, mert a nyugat-balkáni régióban fennálló feszültségeken csak úgy lehet úrrá lenni, ha felgyorsítják az érintett országok euroatlanti integrációját.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke érdeklődésére Szijjártó Péter kifejtette: egy erős integrációnak erős tagállamokra kell épülnie, Magyarország visszautasítja az egyesült európai államok gondolatát, inkább a tagállamok szerepét kell erősíteni. Ebből a szempontból komoly „érvágás” Nagy-Britannia távozása, hiszen az ország is hasonló álláspontot képviselt ebben a vitában – mutatott rá.
Józsa István (MSZP) kérdésére a miniszter közölte: az ország a magyar gazdaságtörténet minden idők legjobb külgazdasági számait produkálta tavaly, és ez várhatóan így lesz az idén is.
Bana Tibor (Jobbik), a bizottság alelnökének kereskedőházakkal kapcsolatos kérdésére Szijjártó Péter elmondta: a magyar államnak segítenie kell a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy sikeresek lehessenek a külpiacokon.
Ugyancsak a jobbikos alelnök felvetésére a tárcavezető közölte: a kiállás a határon túli magyarokért a magyar külpolitika középpontjában áll, és ezután is a lehető leghatározottabban és leghangosabban kiállnak értük. Minden esetben úgy jár el a magyar külpolitika, ahogyan azt a helyi magyar közösség kéri – fűzte hozzá.
Firtl Mátyás (KDNP) schengeni bővítést firtató kérdésére a külügyminiszter úgy válaszolt, hogy Bulgária mindent megtett azért, hogy alkalmas legyen a schengeni tagságra, és Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy Románia is mielőbb megfeleljen minden kritériumnak.
Új kiviteli rekord születhet idén
Új kiviteli rekord születhet idén, a magyar export összértéke először lépheti át a 100 milliárd eurót az első kilenc hónap adatai alapján.
A politikus közölte, hogy 2016-ban a magyar külgazdaság eddigi legjobb teljesítményét érte el minden téren, a 93 milliárd euró kivitel mellett a külkereskedelmi többlet elérte a 10 milliárd eurót. 2010-hez képest 30 százalékkal, 2014-hez képest 10 százalékkal, 2015-höz képest pedig 3 százalékkal nőtt a kivitel értéke – tette hozzá.
Idén szeptember végéig bezárólag az export 9 százalékkal, vagyis 6,1 milliárd euróval emelkedett a tavalyi rekordév azonos időszakához képest, a kivitel négyötöde az Európai Unióba irányult, a kereskedelmi forgalom 10 százalékkal bővült, az Európai Unión kívüli export az általános növekedésnél nagyobb mértékben, 12 százalékkal nőtt – mondta Szijjártó Péter.
Hozzáfűzte, hogy exportorientált országként helyes döntés volt a déli és a keleti nyitás keretében a kereskedelem bővítése a leggyorsabban fejlődő gazdaságokkal. Kiemelte, hogy a keleti nyitás célországaiba 15 százalékkal, 1,4 milliárd euróval emelkedett a magyar kivitel, Oroszországba 26 százalékkal, Kínába 25 százalékkal, Indiába 22 százalékkal, a Fülöp-szigetekre 87 százalékkal több magyar áru érkezett tavalyhoz képest.
A déli nyitásban érintett államokba 22 százalékkal, 323 millió euróval nőtt éves összevetésben januártól szeptember végéig a kivitel, a Mexikóba irányuló 58 százalékkal, Brazíliába 26 százalékkal, Argentínába 147 százalékkal bővült – közölte a miniszter.
Szijjártó Péter a Magyarországra érkező beruházásokban is kiemelkedő eredményekre számít, mivel – mint mondta – 2016-ban a beruházásösztönzési rendszernek köszönhetően rekordszámú, 1038 milliárd forint értékben 71 új beruházás érkezett, míg idén novemberig 949 milliárd forint értékben 79. Az idei beruházások közül 18 infokommunikációs jellegű, 6 pedig kizárólag kutatásfejlesztési tevékenységgel érkezett, a világ legnagyobb alapkezelője például a fejlesztési központját hozta Magyarországra – tette hozzá.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a támogatottak között magyar vállalatok is szerepelnek: a 14 ilyen cég a második legnagyobb csoportot jelenti a 23 német beruházót követően, utánuk pedig az Egyesült Államokból érkezett 9 vállalat következik a befektetők ország szerinti rangsorában. Mindez azt is mutatja, hogy a belföldi vállalatok szintet léptek, jelentős beruházásokra képesek – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az ipari termelés értékének 29,5 százaléka az autóiparból származik, a befektetések közül 29 ebbe az ágazatba érkezett, míg a szolgáltatásba 9, az élelmiszeriparba pedig 6. Szijjártó Péter üdvözölte, hogy a befektetők egyre gyakrabban választják Budapest helyett a vidéki nagyvárosokat, Szeged, Debrecen és Miskolc is a legnépszerűbb helyszínek között szerepel.
A beruházások szerkezete átalakult, hiszen a foglalkoztatás jelentős javulásával a munkahelyteremtés helyett a digitalizáció kihívásai váltak hangsúlyosabbá, ezért a nagyobb hozzáadott értéket kell ösztönözni annak érdekében, hogy a vállalatok az új korszak technológiai fejlesztéseit Magyarországon hozzák létre és alkalmazzák – mondta a miniszter.
Ennek megfelelően átalakult az ösztönzési rendszer, a befektetők akkor is hozzájuthatnak egyedi kormánydöntésen alapuló támogatáshoz, ha – a munkahelyek megtartása mellett – technológiai beruházásokat hajtanak végre termelékenységük és versenyképességük javítása érdekében – tette hozzá.
Felidézte, hogy az érintettekkel folytatott egyeztetések után az elmúlt hónapban változott az ösztönzési rendszer, többek között 30 millióról 20 millió euróra szállították le a támogatható technológiai beruházások értékhatárát, 25 százalékról 75 százalékra nőtt a támogatási intenzitás felső határa, a kedvezményeket pedig a 250-nél több embert foglalkoztató vállalatok is igénybe vehetik, amennyiben új létesítményt hoznak létre.
A kormány legfontosabb külgazdasági célja – a magyar vállalatok exportlehetőségeinek bővítése mellett – új beruházások ösztönzése a befektetésekért folytatott egyre erősebb nemzetközi versenyben – mondta Szijjártó Péter az országgyűlési meghallgatáson.