Kiemelte, a Magyarországon működő német vállalatok mindvégig támogatták a kormány munkáját Magyarország megújításában.
Hozzátette, Közép-Európa úgy lehet az európai növekedés motorja, hogy ezer szállal kapcsolódik a német gazdasághoz.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, a magyar kormány folytatja a munkát terhelő közterhek csökkentését, hogy a bérek emelésével a vállalatok versenyképesek maradhassanak.
Ismertette, hogy a magyar kormány változtatott a beruházások ösztönzésében, egyebek közt új kategóriaként bevezette a technológia-intenzív beruházások támogatását, segíti a kutatás-fejlesztési tevékenységgel összefüggő beruházásokat a fővárosban is. A magyar gazdaság új dimenzióba lépéséhez szükséges a digitalizációval összefüggő fejlesztések végrehajtása, az ehhez szükséges munkaerő biztosításához támogatják a munkaerő mobilitását és a duális szakképzést.
Magyarország büszke arra, hogy Közép-Európa adhatja a hátországát az európai gazdaság gerincoszlopát jelentő német gyáriparnak, ezt a kapcsolatot még szorosabbra kell fűzni a jövőben.
Kitért arra, hogy a visegrádi országok és Németország közötti kereskedelmi forgalom 55 százalékkal magasabb a német-franciánál, szerinte ki kell mondani, hogy Németország és Közép-Európa együttműködése is komoly súlyt képvisel az európai gazdaság alakulásának jövőjében.
Utalt arra, hogy a közelmúltban fontos választások voltak Németországban, Ausztriában és Csehországban, Magyarország érdeke, hogy a lehető leghamarabb stabil kormányok jöjjenek létre.
A miniszter gondnak nevezte, hogy az Európai Unió jövőjéről zajló vita ideológiai, érzelmi alapokra került, és ez nehezíti a megnyugtató vélemény kialakulását.
Hangsúlyozta, hogy az EU-ban a migrációs válságnak nemcsak biztonsági, hanem legalább akkora gazdasági kockázata van, és kiemelte a schengeni övezet fontosságát.
Európa jövőjével kapcsolatban Szijjártó Péter szerint szükségesek a szabadkereskedelmi megállapodások, és megemlítette, az Európai Unió 2011 óta nem tudott ilyeneket kötni. A britek EU-ból kilépése esetén szükség van a lehető legmélyebb és legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodásra Nagy-Britannia és az EU között – tette hozzá.
A miniszter bejelentette, hogy a kormány decembertől negyedévente a DWC keretében kikéri a legnagyobb német cégek véleményét, hogy elgondolásaikat be lehessen csatornázni a döntéshozatalba.