A külügyminiszter kifejtette: az Európai Bíróság döntése nem arról szól, hogy „holnaptól” illegális bevándorlókat kellene befogadnia Magyarországnak, hanem arról, hogy eljárásrendileg nézve az a döntés, amelyet a belügyminiszterek tanácsa hozott a kötelező betelepítési kvótákról, jogszerűen született. Most újabb jogi csata következik – tette hozzá.
Ugyanakkor úgy vélte,
nonszensz, hogy miközben az Európai Tanács, az EU „csúcs döntéshozó szerve” azt mondta, hogy a kvóta önkéntes, ezt egy alacsonyabb szintű intézmény, a belügyminiszterek tanácsa felülírta, kötelezőnek nyilvánítva a kvótákat, és az Európai Bizottság ezt végre akarja hajtatni. Amelyik tagállam pedig nem tesz ennek eleget, az ellen kötelezettségszegési eljárást indít
– tette hozzá a külügyminiszter.
Szijjártó Péter kiemelte: az Európai Bíróság döntése felháborító, teljesen ellentétes az európai értékekkel és az európai biztonsággal, politikai döntés született. „Minden fronton küzdünk”, hogy továbbra se lehessen Magyarország és a magyarok feje fölött dönteni arról, ki jöhet be az ország területére – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy a kvótahatározat végrehajtásának határideje szeptember 26., és abból látszik, hogy a határozat sikertelen döntés volt, hogy 20 nap múlva lejár a határidő, viszont az eredetileg vállalt kvótáknak csak a 25 százalékát teljesítették, holott két éve született erről döntés.
A tárcavezető szerint a bizottság a migrációs válságot illetően csak az illegális bevándorlók betelepítését támogatja, pedig inkább a határokat kellene megvédeni.
Szijjártó Péter a marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium bezárásáról elmondta: múlt szerdán járt Bukarestben, ahol jó tárgyalásokat folytatott a román külügyminiszterrel, és „nem volt szerencsés”, hogy neki nem említették, ilyen döntés születik az iskoláról. Magyarország továbbra is kedvező irányba szeretné terelni a kétoldalú kapcsolatokat, de ez a lépés elfogadhatatlan, és jogos elvárás a román kormánnyal szemben, hogy ne kerüljön sor egy magyar katolikus iskola bezárására Marosvásárhelyen, ha valóban javítani akarják a magyar-román kapcsolatokat – vélekedett.
Mint mondta, érdekünk a stratégiai jó viszony Romániával, a romániai magyar kisebbségnek is érdeke a két ország jó kapcsolata, de „övön aluli ütés volt”, hogy egy nappal a látogatása után ez a döntés született, és „több érzékenységet várunk” az ügyben. Mindazonáltal Magyarország elkötelezett a kapcsolatok javítása mellett, azonban ezt az ügyet meg kell oldani – fűzte hozzá.