V. János, a bicskei gyermekotthon egykori vezetője köztiszteletnek örvendett, intézetét nyitott, jól működő gyermekotthonnak tartották – egészen addig, amíg tavaly október elején két korábbi lakó azzal vádolta meg, hogy éveken át molesztálta őket. Később újabb fiatalok jelentkeztek hasonló vádakkal, összesen tizenöten. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság azonnal felfüggesztette állásából a férfit, vizsgálatot rendelt el és feljelentést tett a rendőrségen. Az intézmény vezetőjét végül tavaly októberben helyezték előzetes letartóztatásba.
A Fejér Megyei Főügyészség tegnap folytatólagosan megvalósított, nevelése, felügyelete alatt álló, tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt emelt vádat a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt vezetőjével szemben. A vádirat szerint V. János 2004–2016 között a nevelése, gondozása, felügyelete alatt álló kiskorú sértettekkel, az alá-fölérendeltségi helyzetet kihasználva, szexuális cselekményt végzett. A vádlott tíz gyermek és kamasz sérelmére követte el a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket, valamint a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét.
Vádat emeltek a gyermekotthon egyik nevelője ellen is. Az ügyészség a „gyermekvédelmi szakemberek” foglalkozástól való eltiltását is kérte. A jogszabályok szerint, ha valaki a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetője, valamint kiskorút veszélyeztet, eltiltható bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

A kormány szerint is átláthatóbbá kell tenni az intézmények működését
Nem ez az egyetlen, a szociális ellátórendszert érintő, nagy felzúdulást keltő ügy a közelmúltból. Májusban a patinás New York Times hasábjaira került Magyarország, amikor a fogyatékosok életkörülményeivel foglalkozó Mental Disability Advocacy Center tett közzé jelentést a gödi TopHáz Speciális Otthonban tapasztalt visszásságokról. Embertelen körülményekről, fizikai erőszak nyomairól cikkeztek és az Európai Unióhoz fordultak. A kormány a jelentés másnapján felfüggesztette az intézmény igazgatóját és rendkívüli vizsgálatot indított.
Bár a Soros György által támogatott szervezet vádjai nem igazolódtak be, a vizsgálat komoly szakmai hiányosságokat állapított meg: nem volt háziorvos, és 24 munkakört nem töltöttek be, nem voltak korcsoportos elkülönítések, és hiányzott az intimitás lehetősége a WC-kben, zuhanyozókban, ezért harminc pontból álló intézkedéscsomagot írtak elő az otthon új vezetői számára.
A gyermekvédelmi ellátórendszer korszerűsítése nyilvánvalóan nem tűr halasztást, a kormány már évek óta számos eszközzel segíti is azt. Mivel a 23 ezer állami gondozott közül nyolcezren még mindig nagy és korszerűtlen otthonokban élnek – amilyen a bicskei gyermekotthon is –, a kormány célul tűzte ki, hogy 2019 végére a zsúfolt intézményekből 8-12 fős lakásotthonokba vagy nevelőszülőkhöz kerüljenek a gyerekek.
A fogyatékos és pszichiátriai betegek közül jelenleg 25 ezren élnek intézményekben, 19 ezren 50 fősnél nagyobb otthonokban. Itt ugyanaz az alapelv, mint a gyermekvédelemben: kisebb létszámú otthonokban elhelyezni a gondozottakat. Az úgynevezett kiváltási programra 2023 végéig 77 milliárd forintot fordít a kormány. Az első, 6 milliárd forintból finanszírozott etapban 2016 elejéig 600 ember költözhetett ki elavult szociális intézményből. A nemrég indult második körben további 2500 fogyatékkal élő ember előtt nyílik meg a teljesebb élet lehetősége, majd 2023 végéig további 7500 ember költözhet ki a nagy intézményekből tíz-tizenkét személyes lakóotthonokba.
A tervek szerint egyre több állami gondozott gyermek kerül nevelőszülőkhöz, ezért bővíteni kell a nevelőszülői hálózat. A kormány négyszázmillió forintot biztosít 2560, a rendszerbe újonnan belépő nevelőszülő kiképzésére, továbbá ötszázmillió forintot a már ezzel foglalkozók továbbképzésére. Ma már csak komoly felkészítés és alkalmassági vizsga után lehet valaki nevelőszülő, a jövő évtől pedig a nevelőszülők tevékenysége abból a szempontból is nyomon követhető lesz: ha valaki valamikor elhanyagolta, bántalmazta, veszélyeztette a nevelésre kapott gyermeket, többé ne lehessen nevelőszülő.
A bicskei, gödi példákból is okulva hasonló megoldáson gondolkodnak a gyermekvédelemben dolgozókat illetően is, úgy tudjuk, felvetődött egy úgynevezett szakmai feketelista létrehozása. Információink szerint ennek még vizsgálják a jogi hátterét. Az azonban biztos, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények vezetőképzéséről elkészült egy új miniszteri rendelet tervezete.