Az Országgyűlés a kormány javaslatára a jogi határzárat szigorító módosításokat fogadott el. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését 138 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 22 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Kiegészítették a menedékjogi törvényt a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre vonatkozó eljárási szabályokkal. Így ilyen időszakban menedékjogi kérelmet alapesetben a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a határon lévő tranzitzónában lehet benyújtani, a menedékkérőnek pedig a kérelme jogerős elbírálásáig ott kell várakoznia.
Szigorúbb feltételek mellett lehet ingatlanokat árverezni
Egy év sikertelen árverezés után a becsérték 90 százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A végrehajtásban érintett összes fél ugyanakkor – vagyis az adós és mindenki, aki felé tartozása van – közösen megállapodhat egy alacsonyabb összegben is. Ebben az esetben azonban megszűnik minden fennmaradó követelés és tartozás.
Elfogadták a jegybank 2015-ös jelentését
Az Országgyűlés elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015-ről szóló üzleti jelentését és beszámolóját.
A képviselők 1115 igen szavazattal, 52 nem ellenében hagyták jóvá Matolcsy György jegybankelnök tájékoztatását.
Az MNB elnöke a javaslat általános vitájában azt mondta, kivételesen sikeresen működött 2015-ben az általa vezetett intézmény, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett. Kiemelte, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el.
A sikerek nem önmagában a jegybank, hanem a magyar állam sikerei: Magyarország bizonyította, hogy lehet olyan állami intézményeket működtetni, amelyek szabályozzák a piacot, de levegőhöz is engedik a vállalkozásokat, segítik a növekedést és foglalkoztatást, de nem avatkoznak be olyan módon az üzleti életbe, amely gátolná annak önállóságát – fejtette ki Matolcsy György, hozzátéve, a siker elérésében kiemelten fontos volt a 2010-es kormányváltás utáni gazdasági fordulat is.
Uniós irányelvek szerint módosították a rövid távon közlekedő buszsofőrök pihenőidejét
A parlament – 115 igen, 49 nem és 3 tartózkodás mellett – az uniós irányelveknek megfelelően módosította a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó helyközi menetrend szerinti buszsofőrök pihenőidejének szabályait.
Ez alapján az ilyen távokon közlekedő sofőröknek a napi pihenőidő két részben is kiadható, egy három és egy 9 órás szakaszban, amennyiben az utóbbi esik a következő napi munkakezdést közvetlenül megelőző időre. Ez alól csak a rendkívüli közlekedési helyzet adhat felmentést, ekkor ugyanis a szolgáltatás fenntartása érdekében a hosszabb pihenőidő akár 8 órára is csökkenthető, de az így kieső pihenő időt a következő napon pótolni kell. A pihenő idő alatt a munkavállalónak sem rendelkezésre állási, sem más egy egyéb kötelezettsége nem lehet a munkáltatója felé.
Munkaszünetté nappá nyilvánították nagypénteket
Nagypénteken nem dolgozunk
Az Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így idén április 14-től négynapos munkaszüneti ünneppé válik a húsvét. A parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Varga Mihály nemzetgazdasági tárcavezető erről szóló egyéni képviselői indítványát.
A Ház a munka törvénykönyve mellett további négy jogszabályban rögzítette az új munkaszüneti napot, amellyel Magyarországon így tizenegy olyan munkaszüneti nap lett, amely hétköznapra esik vagy eshet.
Másfél milliárd forint jut a jégkárok megelőzésére az agráriumban
A parlament a vidékfejlesztési miniszter indítványára elfogadta azt a törvénymódosító csomagot, amelynek eredményeként évente legfeljebb 1,5 milliárd forintot fordítanak jégkármegelőzésre az agrárium kárenyhítési alapjából.
A tárca indoklása szerint a Dél-Dunántúlon már működő rendszer tapasztalatai azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban az ilyen típusú ráfordítás minden forintjával több mint harminc forint értékű terményt lehet megmenteni.
A 162 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott javaslat egy másik eleme kibővíti az aszály definícióját, így az agrár-kárenyhítési rendszerben kompenzálhatóvá válnak a nyári időszakok hősokkja miatti károk is.
Nemzetközi szerződések kihirdetése
Az Országgyűlés összesen tizenhárom nemzetközi szerződés kihirdetéséhez járult hozzá. A képviselők a szomszédos országokat érintően jóváhagyták Horvátország részvételét az Európai Gazdasági Térségben, a tiszai hajózásról szóló magyar-szerb kormányközi megállapodást, valamint a magyar-ukrán határon álló közúti határhidak fenntartására vonatkozó egyezményt, módosították továbbá a Magyarországot és Szlovákiát összekötő új Hernád-hídról szóló megállapodást.
A magyar törvényhozás egyebek mellett ratifikálta az Európai Unió és Kanada közötti stratégiai partnerségi megállapodást, hasonlóan a magyar kormány és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége közötti megállapodáshoz.