Újraindulhat a vasúti forgalom három, a migránsválság miatt eddig lezárt magyar–horvát vasúti határátkelőn. Pintér Sándor magyar és Vlaho Orepic horvát belügyminiszter tegnapi tárgyalása után közösen jelentette be, hogy Murakeresztúr és Kotor, Gyékényes és Kapronca, valamint Magyarbóly és Pélmonostor között ismét szabadon járhatnak a vonatok. A sajtótájékoztatón mindkét tárcavezető kiemelte: a két ország hatóságai között hagyományosan jó a kapcsolat, szoros az együttműködés. Vlaho Orepic azt is megjegyezte: a Horvát Köztársaság csatlakozni szeretne a schengeni övezethez, s ebben a folyamatban számít Magyarország szakmai és politikai támogatására.
Miközben a vasúti átkelők megnyíltak, a román határszakaszon folytatódott a felkészülés arra, hogy szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül le lehessen zárni azt. Pintér Sándor szerint azonban a kerítésépítés egyelőre nem aktuális. Az InfoRádiónak arról beszélt: a védmű felállítása akkor történhet meg, ha a migránsok megjelennek a keleti oldalon, és a román rendőrség nem tudja őket feltartóztatni.
Ám könnyen lehet, hogy ez hamarosan bekövetkezik. A rendőrség adatai szerint a déli határra nehezedő nyomás folyamatosan nő. Ha pedig a migránsok ott nagyobb ellenállásba ütköznek, akkor új, akár Románián át vezető irányt is vehetnek. A hét végén több mint négyszáz határsértőt fogtak el; a legtöbbet – 248-at – pénteken. Ez a hússzorosa az év első heteiben tapasztaltnak.
Csak egy hónapot lehet majd a befogadóállomáson tölteni
Ezért is lehet időszerű, hogy a Belügyminisztérium (BM) jelentősen szigorítaná a migránsokra vonatkozó jogszabályokat. A Kormány.hu-n közzétett javaslatok egyike megszüntetné a befogadott jogállású harmadik országbeli állampolgárok pénzbeli ellátását, annak kimondása mellett, hogy a befogadott a jövőben csak „a befogadó intézményben történő elhelyezésre és egészségügyi ellátásra lesz jogosult”. A tárca a lakhatási és a beiskolázási támogatást, valamint a költőpénzt is megvonná, s főszabályként leszögezi: a menekülteket és oltalmazottakat a továbbiakban „a magyar állampolgár jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik”.
Az indoklás szerint a módosítást a menedékjog intézményével tömegesen visszaélőkkel szembeni hatékony fellépés reményében terjesztették elő, és a szigorítás elsődleges célja annak elhárítása, hogy a gazdasági migránsok – kizárólag a jobb élet reményében – Magyarországon terjesszék elő menedékjog iránti kérelmüket. Emellett a kérelmük elismerése után a menekültek, oltalmazottak a jelenlegi kettő helyett csak egy hónapot tölthetnek majd a befogadóállomáson, azaz harminc napjuk lesz a magyarországi tartózkodásuk feltételeit megteremteni, ha a BM tervezetét az Országgyűlés elfogadja.
Az előterjesztés egyebekben érinti például a menekültügyi őrizet szabályait is, amelyeket kiterjesztene az úgynevezett dublini eljárásban visszavett külföldiekre, valamint könnyítéseket tartalmaz a munkavállalási szándékkal, legálisan Magyarországra érkezők számára.
Átmeneti szállásokra lehet szükség
A parlamenti képviselők azonnali kérdései között is téma volt a migránsválság. A jobbikos Bana Tibor nehezményezte, hogy a kormány Körmenden és Szentgotthárdon befogadóállomásokat hozna létre. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a kormányzat sikeresen védi a határokat, ezért bevándorlási tábornak nincs helye nálunk, átmeneti szállásokra azonban szükség lehet. Vas Imre (Fidesz) azt kérdezte, milyen további intézkedéseket tesz a kormány a biztonság érdekében. Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkára közölte: megakadályozzák az erőszakos cselekményeket, a kormány felkészült a válság kezelésére. Ha szükséges, megerősítik a déli határszakaszokat, és felkészültek a magyar–román határzárra.
