A kormány nevében benyújtott és tegnap a parlamentben ismertetett, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényjavaslat a gyermekek veszélyezettségének megelőzését tartja szem előtt. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a változásokkal kapcsolatban hangsúlyos elemnek nevezte a gyermekvédelmi intézmények vezetőire vonatkozó képzések átalakítását.
A gyermekbántalmazási esetekre hivatkozva elmondta: új, egységes protokollt fognak alkalmazni a gyermekvédelmi intézmények. A gyermekvédelmi törvényt kiegészítenék azzal is, hogy külön eljárásrend alapján kell kivizsgálni és kezelni a gyermekbántalmazási eseteket az otthonokban és a javítóintézetekben. A gyerekek négyszemközt beszélhetnek azokkal, akik segíteni tudnak, ha bántják őket. Ha a gyerek például nevelőszülővel él, akkor ő sem vehetne részt a szakemberrel történő négyszemközti találkozókon. Szigorítják a javítóintézet, a gyermekotthon vagy a nevelőszülői hálózat élére kinevezettek szűrését. A nevelőszülők esetében is ugyanez lesz az eljárás a törvénytervezet életbe lépése után. Beszámolt arról is, a bíróságoknak kötelező lesz mérlegelniük a gyermekvédelemben betöltött foglalkozástól eltiltást azoknál, akik kiskorúak sérelmére követettek el bűncselekményt.
Évről évre több a veszélyeztetéssel kapcsolatos bejelentés
Nem ez lesz az első jelentős változás a gyermekvédelemben. A legutóbbi, 2017 januárjától hatályos változtatások a bölcsődei és gyermekfelügyeleti ellátást, valamint a jelzőrendszer kiszélesítését érintették. A jelzőrendszer a gyermekjóléti szolgálatok által működtetett együttműködési rendszer. Része például az iskola, az egészségügyi intézmény, a települési jegyző, a rendőr, a háziorvos, a védőnő, s adott esetben minden állampolgár: mindenki, aki egy gyermek nem megfelelő állapotáról bejelentést tehet. Bár nő a bejelentések száma, sokan akkor sem jelentik a gyermekek elhanyagolását, bántalmazását, ha annak jelei egyértelműek.
Az elmúlt években több ombudsmani jelentés foglalkozott gyermekek veszélyeztetése, bántalmazása kapcsán a jelzőrendszer hiányosságaival. A jelzőrendszer tagjai közötti együttműködés hiányára, a háziorvosok és házi gyermekorvosok gyermekvédelmi jelzőrendszerben betöltött csekély szerepére, a védőnői ellátás visszautasításának szankcionálatlanságára hívták fel a figyelmet.
2015-ben Magyarországon 135 ezer gyermek volt veszélyeztetett. A KSH 2016-os, a jelzőrendszerről készült felmérése szerint a gyermekjóléti szolgálatok a hátrányos helyzetű kiskorúak létszámának kétharmadát tartják nyilván veszélyeztetettként.
