Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt – tájékoztatta lapunkat Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: ez a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is, így várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis amennyiben egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt.
Újabb politikai szervezetek alakulhatnak 2018 előtt
Emlékezetes, hogy a 2014-es választási kampány során számos olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztek, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet aztán vagy visszafizettek, vagy nem.
Leginkább nem, hiszen az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani. Történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok bő másfél évvel az országgyűlési választás után több korábbi képviselőjelöltet és pártvezetőt már gyanúsítottként hallgattak ki. A bírság miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a NAV behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Az államkincstár a választás előtt összesen majdnem hatmilliárd forintot utalt át az országos listát állító pártoknak.
Manapság akár egy baráti társaságnak is megéri pártot alapítani, ami gyakorlatilag semmibe sem kerül, legfeljebb a bejegyzést végző ügyvéd munkadíját kell kifizetni. A kampányfinanszírozási rendszer szerint minden egyéni jelölt után egymillió forintot kapott a párt, ha a 106 választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után (szintén legalább 27 jelölt esetén) legalább 150 millió forint járt a pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítani, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat a szervezet, de ha mind a 106 kerületben, akkor már 706 millió forinthoz. A rendszer egyszerűen kijátszható, hiszen fiktív számlákkal, számlagyárakkal papíron könnyedén megoldható a költségek igazolása. A jelenlegi szabályozás szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott – ezen változtatna most a Fidesz.
Ma több mint száz párt van bejegyezve Magyarországon, a 2018-as választások közeledtével pedig újra fellángolt a pártalapítási kedv, de számos egyesület, mozgalom is azt tervezi, hogy hamarosan párttá válik. A Szolidaritás Mozgalomból és az Együttből kilépett Kónya Péter már tavaly új pártot alapított Szolidaritás a Köztársaságért Párt néven, januárban pedig nyugdíjas képviselet alakult Nyugdíjas Párt 50+ néven. Egy jobbközép, centrista párt alapításában gondolkodik Gémesi György is. Az egykori MDF-es politikus, gödöllői polgármester március 15-re tervezi a nyilvánosság előtt bemutatni a Józan ész forradalma nevű mozgalom programját. Visszatért a közéletbe a szcientológusok exelnöke, Weith Katalin is, aki az általa alapított Magunkért Mozgalommal készül a 2018-as választásokra. A Momentum Mozgalom szombaton tart közgyűlést, amelyen a párttá alakulásról is szavaznak. Ez feltehetően csak formális aktus lesz, hiszen a budapesti olimpiát elgáncsoló egyesület már korábban bejelentette, hogy pártként szeretné folytatni tevékenységét.
