Országos aláírásgyűjtés kezdődik polgári kezdeményezésre az állatvédelmi törvény szigorításáról. A főszervező Révai Ildikó elmondta, a cél az, hogy tényleges szabadságvesztést kapjon, aki gerinces állatot megkínoz vagy elpusztít.
Ilyen esetekben a büntetési tétel alsó határát egy évben szeretnék meghatározni, és a szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként öt év eltiltást javasolnak az állattartástól. A főszervező szerint elenyésző az értékelhető ítéletek száma az ügyben, általában csak pénzbírság vagy felfüggesztett szabadságvesztés jár érte. Az aláíróíveket majd Trócsányi László igazságügyi miniszternek adják át. Révai Ildikó kiemelte, eredetileg népszavazást akartak indítani a kérdésről, ám ez nem volt lehetséges, mert ahhoz az alaptörvényt kellene módosítani.
A petíció bejelentéséről szóló sajtótájékoztatón több parlamenti képviselő is részt vett. Demeter Márta független képviselő kiemelte, több olyan kutatás is napvilágot látott már, amely bizonyítja: azok, akik állatokat bántalmaznak, később vagy ezzel párhuzamosan embereket is nagyobb valószínűséggel bántanak.
– Az indítvány tehát túlmutat az állatok ügyén, így mindenképp törvényi szigorítással kell fellépni – húzta alá. A Jobbik képviselője, Egyed Zsolt szerint az állatok védelmezésében is utol kellene érnünk a nyugat-európai országokat. Az egykor LMP-s, ma már független Sallai R. Benedek véleménye szerint egy nemzet kultúráját meghatározza az is, hogyan viszonyul az állatokhoz, ezért többet kell beszélnünk a kérdésről.
Kiss László, az MSZP állatvédelmi munkacsoportjának vezetője így természetesnek nevezte, hogy támogatja a kezdeményezést. Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt ifjúsági szervezetének elnöke úgy fogalmazott, hiába van morális gátja a társadalomban az állatkínzásnak, a törvényi gát a valódi visszatartó erő.
A gyűjtőpontokat a Facebookon publikálják, a Polgári kezdeményezés az állatvédelmi törvény szigorításáért nevű eseményben.