Újabb szakaszához érkezik hamarosan a sokakat mélyen megbotránkoztató röszkei zavargás bűnpere. A 2015-ös felkavaró események kapcsán a Szegedi Törvényszék a szíriai Ahmed H. vádlottat először terrorcselekmény és tiltott határátlépés miatt tíz év fegyházbüntetésre ítélte. A Szegedi Ítélőtábla azonban ezt nem találta megalapozottnak, s egy évvel ezelőtt új eljárást rendelt el. Utóbb a Kúria megállapította, hogy a másodfokú büntetőtanács maga is kijavíthatta volna a hibát.
Az azóta megismételt elsőfokú eljárásban a Szegedi Törvényszék idén tavasszal hét év fegyházat rótt ki az ügyben. A március 14-i törvényszéki tárgyalás végén az ügyész fellebbezést jelentett be, súlyosbítást kért, és jóval hosszabb szabadságvesztés kiszabását indítványozta. A vádlott és védője szintén fellebbezett. Ezzel kapcsolatban Bárándy Péter ügyvéd, Ahmed H. védője a Magyar Időknek most elmondta: a megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság körültekintő bizonyítást végzett, végül azt állapította meg, hogy a vádlott nem egy személyben, hanem a tömeg részeként, mintegy társtettesként követte el cselekedetét, tehát a közös fellépés volt fenyegető a hatóság számára.
Bárándy mindemellett úgy véli, nem terrorcselekmény, hanem a hivatalos személy elleni erőszak valamilyen formája valósult meg, ezért kéri a büntetés enyhítését. Mint a bíróságtól megtudtuk: a Szegedi Ítélőtábla szeptemberben nyilvános ülésen bírálja el a fellebbezéseket, az érintettek a megismételt másodfokú tárgyaláson tehetik meg végleges indítványaikat.
A szír férfi azt akarta elérni, hogy a rendőrök engedjék át a határon az illegális bevándorlókat
Fotó: Kurucz Árpád
A ciprusi útlevéllel rendelkező, de jelenleg Magyarországon fogva tartott Ahmed H. ellen az ügyészség a 2015-ös röszkei események kapcsán emelt vádat. A televízióállomások is részletesen bemutatták, hogy a határátkelőnél a zavargás résztvevői különféle eszközökkel, kővel, üveggel dobálták a rendőröket, Ahmed H. pedig megafonon beszélt a környezetében lévőkhöz.
A vádhatóság az órákig tartó eseménysorból azt a következtetést vonta le, hogy Ahmed H. szerette volna rákényszeríteni a hatóság képviselőit arra, hogy nyissák meg a határt, és a jelen lévő több száz migránst Szerbiából engedjék át Magyarország területére. Ilyen esetben akár 17 évet meghaladó szabadságvesztés is kiszabható.
Érdekesség egyébként, hogy a terrorcselekmény törvényi tényállását az igazságügyi kormányzat javaslatára még 2003-ban határozta meg az Országgyűlés. A bűncselekményt eszerint az követi el, aki például állami hatóságot arra próbál kényszeríteni, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, s ezért személy elleni erőszakos bűncselekményt hajt végre. Erre ír elő súlyos büntetéseket a Btk.
