Az elmúlt időben több negatív kritika is érte a sürgősségi ellátást, nemcsak a hibásnak vélt orvosi döntések, de a rendkívül hosszú várakozási idők, illetve a nem megfelelő hangnem miatt is.
Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság (MSOTKE) elnöke ezekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: a sürgősségi osztályokon dolgozók mindennapi erőfeszítései és a kormányzat aktív támogatása mellett indított fejlesztések ellenére is van még mit javítani a szakma megítélésén. Ezért úgy döntöttek, kezdeményezőleg fognak fellépni a saját szakmájuk és a tárca felé is, hogy minél hamarabb elinduljon egy pozitív változás.
Egy sor dolgon nem lehet azonnal változtatni, mert a sürgősségi ellátás gondjai rendkívül komplexek, és nem szakíthatók ki az egészségügyi rendszer egészéből, de több olyan lehetőség is van, amivel csökkenteni lehetne az erre az ellátási formára nehezedő nyomást.
Az MSOTKE elnöke szerint a lakosság informálása például nagyon fontos lépés ahhoz, hogy csökkenjen a sürgősségi osztályok zsúfoltsága és ezzel párhuzamosan javuljon a betegek elégedettsége, növekedjen a betegbiztonság. Alapelv – mondta Bognár Zsolt –, hogy a pácienseket és a hozzátartozókat partnernek kell tekinteni, és meg kell teremteni számukra a lehetőséget, hogy megszerezzék az állapotukkal, illetve az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos információkat.
Ezért a társaság még az idén szeretne egy társadalmi szemléletváltási kampányt indítani, elsősorban azért, hogy a páciensek elvárásait a valós lehetőséghez igazítsák a sürgősségi ellátással kapcsolatban.
Alapelv, hogy a pácienseket és a hozzátartozókat partnernek kell tekinteni
Fotós: Kurucz Árpád
Úgy gondolják, hogy ezt a fajta szemléletformálást a legbefogadóbb korosztálynál, az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban kezdenék, és ha ebből sikerülne rendszert csinálni – például azzal, hogy ez a fajta tudás az egészségtan tantárgyon keresztül bekerülne a nemzeti alaptantervbe –, akkor a következő generációk már úgy nőnének fel, hogy egyrészt sokkal jobban értenék a betegségüket, másrészt azt is, hogy milyen igényekkel léphetnek fel az ellátórendszerrel szemben.
Bognár Zsolt szerint az internet nyújtotta lehetőségeket – weboldalak, applikációk – is sokkal jobban ki lehetne aknázni. Az elnök példaként a Gyermek SOS információs portált említette, amely abban segíti a szülőket, hogy egy-egy panasz esetén hová kell vinni a gyereket. Az oldal egyelőre csak a Budapesten és Pest megyében élők számára nyújt információt, de egyrészt ki lehetne terjeszteni az egész országra, másrészt a felnőttellátásra is, hogy ha baj van, akkor ne oda menjen mindenki, amit vagy ismer, vagy a legközelebb van, hanem oda, ahol valóban az adott állapot által indokolt orvosi ellátást kapja – magyarázta Bognár Zsolt.
Innen már csak egy lépés egy olyan, szakmailag megalapozott algoritmus kidolgozása, amely a konkrét tünetek alapján azt mondja meg, mi a teendő, például kell-e azonnal orvoshoz fordulni, ha magas a beteg láza, vagy elegendő csillapítani, és másnap felkeresni a háziorvost.
A sürgősségi osztályokon is van ugyanakkor teendő, például a kommunikáció javítása – ismerte el Bognár Zsolt. Ez – mint mondta – ha nem is az orvoslás alfája és ómegája, de nagyon fontos része. Ezért sok sürgősségi osztályon kezdődik vagy folytatódik a közeljövőben a kommunikációs tréning.
