Kötelességünk szembenézni a múlt gyötrelmes fejezetével, foglalkozni kell a szovjet fogságba esett magyar katonák sorsával – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Budapesten a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a Gulag-emlékév keretében rendezett, Elhurcolva – távol a hazától – magyar katonák szovjet fogságban 1941−1955 című kiállítás megnyitóján. Vargha Tamás kiemelte: az iskolai oktatást, a közvéleményt évtizedeken át irányító ideológiai erőszak miatt a rendszerváltást követő történelmi kutatások, a nyilvánosságra került tények ellenére még mindig kevéssé ismert témáról van szó. Ezért fontos a most megnyílt kiállítás, amely a hazától távolra sodródott katonák életének, szomorú sorsának dokumentálása.
A rendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy azok a magyarok, akik a Gulagra kerültek, bűn nélküli büntetésüket töltötték ott, elég volt egy tragikus véletlen ahhoz, hogy elvigyék őket. Az államtitkár hangsúlyozta: az emberiesség minimuma időről időre fejet hajtani azok előtt, akik nem tértek vissza, és kifejezni nagyrabecsülésünket azoknak, akik hazatértek. Rétvári Bence kijelentette: minden évben ki kell mondani, hogy az elhurcoltak az igazság oldalán álltak. Az államtitkár szerint mindig, mindenhol, ahol a kommunizmus hatalomra került, jöttek a gulagok, a kivégzések, az internálások, a deportálások. Emlékeztetett, hogy az alaptörvény el nem évülővé tette azokat a bűncselekményeket, amelyeket az elhurcoltak ellen elkövettek, és szigorúan büntetik e bűncselekmények tagadását is.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Terror Háza Múzeumnál a kommunista és nemzetiszocialista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából arról beszélt, hogy a diktatúrák romboló hatása hosszú évekre, évtizedekre meghatározta sorsunkat. – A tisztességes politikai vitát, az együttgondolkodást akadályozó, szellemünket gúzsba kötő politikai korrektség, mások tőlünk idegen hagyományainak szolgai másolása, a folytonos külföldre rohangálás, a valóságtagadó gondolkodás ma is nehezíti a dolgaink tisztázását – tette hozzá a Fidesz politikusa.
Szerinte még ma, évtizedekkel a kommunizmus bukása után is vannak olyan szervezetek, amelyek nem hajlandóak elszakítani az őket a diktatúrához fűző szálakat, akik ma is élvezik a kontinuitás, a jogfolytonosság anyagi vagy helyzeti előnyeit. Szájer József hangsúlyozta, hogy a közelmúlt rossz hagyományai felé tanúsított engedékenységet mindenkinek fel kell számolnia magában ahhoz, hogy tiszta lelkiismerettel vehessen részt a szabadságra épülő rendszer politikai döntéseinek meghozatalában.
