A Magyar Helsinki Bizottságnak juttatott negyedmilliárd forintnál is többet, összesen 426 695 142 forintot biztosított a Társaság a Szabadságjogokért Közhasznú Egyesület (TASZ) munkatársainak fizetésére és a szervezet különféle programjaira Soros György Nyílt Társdalom Alapítványok (OSF) hálózata és a tőzsdespekulánshoz köthető Sigrid Rausing Trust (SRT) a liberális jogvédők 2016-os évre vonatkozó gazdasági beszámolója szerint. A jelentésben ugyanakkor csak egyetlen hazai forrást tüntettek fel: egy magyar pénzintézetet, amely egymillió forinttal támogatta a fogyatékkal élő gyermekeket segítő MONDO programot.
Az OSF összesen öt TASZ-os projektet támogatott. Köztük van a szervezet drogliberalizációs programja, melynek részeként például jogi segítséget nyújtanak kábítószer-fogyasztóknak, továbbá konferenciát, filmklubot, iskolai előadásokat szerveznek. Soros alapítványa erre a célra – megosztva bizonyos fogyatékosügyi intézkedésekkel – több mint 30 millió forintot biztosított.
A legnagyobb összeget, egészen pontosan 188 139 558 forintot viszont 2015–2016-os intézményi támogatás címén kapta a társaság. „Az intézményi támogatás keretében a munkavállalók bérköltsége, azok terhei kerültek kifizetésre, belföldi és külföldi utazások lettek elszámolva a támogatás terhére, valamint dologi jogcímként az iroda fenntartásával, az iroda működésével kapcsolatos költségek kerültek elszámolásra” – olvasható a TASZ jelentésében. A szervezet népszerűsítésére, az adományozók és az önkéntesek számának szaporítására pedig 34 200 000 forint áll az idei év végéig az egyesület rendelkezésére Soroséknak köszönhetően.
A fent említett Sigrid Rausing Trust ugyanakkor tetemes összeggel támogatta például a cigány lakosság mozgósítását – vagy ahogy a TASZ fogalmaz: a „roma jog- és érdekvédelmi szervezetek feltérképezését”, amelyekkel együttműködve kívánják „előmozdítani a roma választópolgárok aktív állampolgárságát”. A 2015 óta futó roma szólásszabadsággal kapcsolatos, politikai részvételi jogi és jogérvényesítési programokra összesen 146 425 952 forintot kapott a TASZ. A beszámolóból kiderül, hogy ebből a pénzből kampányoltak a 2016. október 2-án tartott kvótanépszavazás ellen is.
Eloszlatandó az SRT és Sorosék kapcsolatát illető esetleges kétségeket, jelezzük, hogy a Trust vezetőségének tagja a Nyílt Társadalom Alapítványok elnöke, Chris Stone. A szervezetnek számos közös programja volt és van az OSF-fel, valamint szorosan együttműködik a tőzsdespekuláns által pénzzel kitömött társaságokkal. Az SRT emellett „barátjaként” tarja számon Ken Rothot, a Soros által 100 millió dollárral támogatott Human Rights Watch ügyvezető igazgatóját.
Visszatérve a TASZ-ra: a társaság szponzorai közé tartozik még a Norvég Civil Alap is, amely többek között érzékenyítő tréningeket finanszírozott. Hálózatépítésre szintén jutott a tőlük származó több mint 40 millió forintból. A szervezet egyik projektjének keretében ugyanis 10 vidéki civil szervezetet választottak és képeztek ki. Az erre kapott 36 367 755 forintból készítette el továbbá a TASZ azt a „tudástárat”, amelyben rögzítették a felhalmozott pereskedési tapasztalatot, valamint üzleti tervet állítottak össze, s workshopot tartottak, amelynek témája a következő hároméves terv volt.
Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a társaság 3-3 millió forintot kapott a Helsinki Bizottságtól és a magyar Soros Alapítvány által létrehívott Eötvös Károly Közpolitikai Intézettől a közös programjaikra. Ez utóbbival „az aktív és tudatos állampolgárság készségeit fejlesztő, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság iránti elköteleződést elmélyítő oktatási segédanyagokat készítettek”.
Hazudik a Helsinki Bizottság
Bár szerdai közleményében lapunkat vádolta hazudozással a Magyar Helsinki Bizottság a szervezet gazdálkodásáról megjelent cikkünk miatt, a valóság az, hogy a Soros által pénzelt jogvédők igyekeztek félrevezetni a közvéleményt. Azt állították például, hogy a működésüket 83 millió forintot meghaladó összeggel támogató Oak Alapítványnak semmi köze a tőzsdespekulánshoz. Az igazság ezzel szemben az, hogy az Oak alapítója, Alan M. Parker Soros György üzlettársa volt, az OSF emberi jogi kezdeményezésének pedig két olyan tagja is van, akik egyben az Oak Alapítvány munkatársai is. Az egyik a munkacsoport társigazgatója, James Logan, a másik Adrian Arena. Azt is állítják, hogy Soros György alapítványai a működési költségeik egyharmadát fedezték 2016-ban. Ez csak akkor felel meg a valóságnak, ha a társaság teljes költségvetését, nem csupán az intézményi támogatásokat vesszük alapul, és elfogadjuk, hogy az Oaknak nincs köze a tőzsdespekulánshoz, ám mint azt fentebb bemutattuk: van. Kifogásolta a bizottság azt is, hogy megírtuk: egyedül az adófelajánlásokat tudták hazai forrásként felmutatni. Viszont a gazdasági beszámolójukban 11 finanszírozót neveztek meg, amelyekből egy magyar. Más megközelítésben: a jelentésükben felsorolt 35 támogatási program közül 34 nemzetközi forrásból valósult meg.