– Merre tart a szakképzés?
– A gazdaság fejlődése megköveteli a jól képzett munkaerőt. A szakképzés pozíciója nagyon jó a gazdasági környezetben, de azt is látni kell, hogy az elvárások is egyre magasabbak. Ugyanakkor a szakképzés társadalmi presztízse, megítélése mindezt nem mutatja. Ezen még dolgoznunk kell.
– Ez azt jelenti, hogy aki a szakképzésben tanul, annak valószínűleg jól fizető munkája lesz?
– Azt gondolom, hogy igen. Egy jól megválasztott szakma ma sokkal többet ér, mint egy rosszul választott diploma.
– Sok szakma avul el részben vagy egészen, és a jóslatok szerint sok születik a jövőben. Hogyan tudja ezekre a változásokra felkészíteni a diákokat a szakképzés?
– A jelenlegi iskolarendszer tud arra koncentrálni, hogy olyan készségeket fejlesszen a gyerekeknél, amelyik képessé teszi őket a modern munkaerőpiacon való helytállásra, bármilyen szakmát is választanak majd. Mindenütt szükség van jó kombinációs készségre, az együttműködés képességére, digitális kompetenciákra, arra, hogy a tanuló átlássa a folyamatokat, de említhetném a kreativitást is. A képességek fejlesztéséhez a szakképzés nagyon jó terület, mert a gyakorlatok jelentősen fejlesztik ezeket a kompetenciákat. A duális képzés pedig éppen arról szól, hogy a gazdasági élet vérkeringésébe minél gyorsabban kapcsolódjanak be a fiatalok.
– A duális képzés esetében újdonságról van szó?
– Ez attól függ, mert több száz évvel ezelőtt is volt duális képzés, csak nem így nevezték, gondolok itt például a mesterre, aki felfogadott inasokat, és megtanította őket a szakma legfontosabb fogásaira. Aztán egyre inkább beszorult a szakmai képzés az iskola falai közé, az átalakított rendszerben, a duális képzés során az elméletet az iskola oktatja, a gyakorlat pedig elsősorban a gazdálkodó tevékenységet folytatónál van.
– Sok a hiányszakma. Mit tesznek azért, hogy kevesebb legyen?
– Ösztöndíjrendszerrel próbáljuk a jelentkezések számát növelni a hiányszakmák esetében, iskolatípustól függően akár ötvenezer forintot is kaphatnak havonta a diákok. Az iskola alapozza meg a jövendő munkavállaló képességeit, nemcsak szakmát tanít, hanem nevel is. A felnőttképzés az, amely dinamikus és gyorsan tud válaszolni a piac kihívásaira. Mindezek miatt folyamatosan átalakítjuk és dinamizáljuk a felnőttképzést.
– Sokan mondják, hogy az OKJ-s képzés sokszor túl hosszú, túl szerteágazó. Hasznosabb lenne, ha rövidebb és koncentráltabb képzések lennének?
– Amit rendelet szintjén tudtunk módosítani, azt már nyáron megtettük ebben az ügyben. Ha a tapasztalatok azt mutatják, és a piac igényei is megkövetelik, további módosításokat is megfontolunk.
– Konkrétan mire gondolnak?
– Van olyan élethelyzet, amikor a munkavállalónak nincsen szüksége a teljes képzésre. Mondok egy életszerű példát: ahhoz, hogy valaki kőművesmester legyen, több éven át kell tanulnia. De lehet, hogy az építőipar most éppen nem kőművesmestereket keres, hanem a falazáshoz vagy a hidegburkoláshoz értő szakembereket. Vagyis úgy alakítjuk át a képzést, hogy a munkapiacnak ne kelljen évekig várnia a megfelelő számú hidegburkolóra, néhány hónap alatt meg lehet szerezni a tanúsítványt. Viszont ha valaki mégiscsak úgy dönt, hogy kőművesmester lenne, akkor már ez a modulja meglesz, nem kell elölről kezdenie a képzést.
– Időről időre előkerül a kérdés, hogy kik jöjjenek a szakképzésbe.
– Amikor arról beszélünk, hogy kik jöjjenek a szakképzésbe, széles kört szólíthatunk meg. Jöhetnek, akik 9. osztályosok lesznek, vagy akik leérettségiztek és nem akarnak egyetemre menni, vagy nem kerültek be egyetemre, és úgy döntenek, hogy mégis inkább szakmát választanak; azok, akik eddig bizonytalanok voltak, és egyébként nincsen szakmájuk. Számtalan olyan élethelyzet van, amikor lehetőség vagy szükség van újratervezni, pályát módosítani. A szakképzés nagyon sok korosztálynak szól, és ez az, amit a fiataloknak el kell mondani.
– A múlt héten rendezték meg a hatodik „SzakMÁzz!” Budapest 2017 pályaválasztási kiállítást, amelyre több mint 11 ezer fiatal ment el. Ez is rávilágított a kommunikáció fontosságára a szakmák terén.
– A kommunikáció nagyon fontos, de érdemes azt is figyelembe venni, milyen közegben mozognak a fiatalok. Például kisfilmekkel is segíteni kell a tájékozódásukat, amelyeket videomegosztókra, közösségi oldalakra rakunk fel. Fontosak a kiállítások és a különböző rendezvények is, beleértve a vállalatok nyílt napjait is.
– Az elmúlt tanévben sok szó esett az ágazati érettségikről. Hol tart a kiértékelésük?
– Megtörtént. A szakképzésről lehet rendszerszinten beszélni, de annyira különbözőek az ágazatok, hogy külön kell kezelni őket. Más az egészségügy és más a gépészet vagy az elektrotechnika. Teljesen mások a tantárgyak, így az érettséginél, amikor komplexen kell összerakni a vizsgát, van, ahol kevesebb, van, ahol több tantárgy adja a közös ágazati tartalmakat. Ezeket elemeztük, és nagyon figyelünk arra, hogy egyik ágazat esetében se legyen könnyebb vagy nehezebb a vizsga. A vizsgabizottságok munkáját is áttekintettük ilyen szempontból, történtek személyi változások is.
– Tízmilliárd forintos keretösszegből infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormányzat a szakképző intézményeknél.
– Ez egy nagyon nagy lélegzetű, három lépésből álló fejlesztési program első része. A teljes program arról szól, hogy – a kor kihívásainak megfelelően –
átalakulnak, megújulnak a szakképző intézmények és a tanműhelyeik.
– Az idegennyelv-oktatás terén még állítólag van tennivaló a szakképzés területén is. Mik a terveik?
– Ugyanannyi óraszámban tanítjuk a nyelveket, mint például a gimnáziumok, úgyhogy ezzel nem lehet gond. Ha viszont problémát észlelünk a gyerekek nyelvtudásában, természetesen rögtön a megoldásokat keressük.
– A digitális kompetenciák fejlesztését jelzi, hogy emelték az informatikaórák számát, zajlanak a fejlesztések.
– Az informatikának több egysége van. Kell egy hálózat, wifi, eszközök, digitális tartalom és módszertan. Ezeket mind egyszerre fejlesztjük. Kiemelten kezeljük a digitális tartalomfejlesztést, mert ma már nemcsak arra van lehetőségük a diákoknak, hogy elolvassák például a gipszkartonozást ötven oldalon keresztül, hanem arra is – és erre nagy igény van –, hogy egy pár perces videón megnézzék, mielőtt a gyakorlatban is kipróbálják. Arról már nem is beszélve, hogy a digitálistartalom-fejlesztés módszertanilag is megújíthatja a szakképzést a közeljövőben. Nagyon izgalmas változások előtt állunk.