Újszerű megoldással segíti az állam a közel 100 ezer gyermeket és tanulót érintő nemzetiségi nevelést-oktatást. Az őket tanító intézmények szakmai támogatására hozták létre a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központot az Oktatási Hivatalon belül. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága Köznevelési és kulturális albizottságát múlt héten Pölöskei Gáborné, köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, valamint Kállay Attiláné, a Nemzetiségi Pedagógiai Oktatási Központ főosztályvezetője tájékoztatta helyzetükről, feladataikról. A helyettes államtitkár a bizottság előtt elmondta, hogy nagy jelentőségű szervezeti egységről van szó, hiszen Magyarországon eddig még nem működött ehhez hasonló, állami, a nemzetiségeket segítő szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény. Az előzményekkel kapcsolatban kiemelte: korábban, a megyei pedagógiai intézetek között nagy minőségbeli különbségek voltak, és a fenntartásban is mutatkoztak nehézségek. Hozzátette: azért volt szükség a feladattisztításra, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál, amelynek elsődleges feladata a köznevelési intézmények fenntartása, a szakmai szolgáltatói munkát ellátó intézmények nem a megfelelő helyen voltak, nem tudták betölteni megfelelően a szerepüket. A feladatátadás eredményeként az Oktatási Hivatalhoz került a pedagógiai szakmai szolgáltatás, amelynek mind a 15 pedagógiai oktatási központja országosan egységes színvonalú munkára képes.
Mint arról már lapunk többször is írt, a pedagógiai oktatási központok (POK) 2015 április elsejével jöttek létre az Oktatási Hivatal részeiként, amelyek a jogszabályok által meghatározott szakmai szolgáltatásokat nyújtanak elsősorban az iskoláknak és az óvodáknak. Ezeket a feladatokat korábban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz tartozó pedagógiai intézetek és kabinetek látták el, bár volt olyan megye, amelyben az önkormányzatoktól átkerülve lényegében nem volt állományuk sem. Jelenleg 15 POK működik, közülük 14 területi alapon, míg a nemzetiségi országosan látja el a feladatokat. Hozzájuk tartozik a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás és tantárgy gondozás, a pedagógiai tájékoztatás, a tanügy-igazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének elősegítése, megszervezése.
A jogszabályok ezeken felül a POK-okra bízták a tanulmányi, a sport- és tehetséggondozó versenyek megszervezését, a tanulótájékoztató szolgálatot, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és támogató rendszerének működtetését is. Az állami fenntartású intézmények ingyenesen, a területi és nemzetiségi önkormányzathoz tartozók egy meghatározott keretig szintén térítés nélkül kapják a szolgáltatásokat. Az egyházi és magán óvodák, iskolák díj ellenében vehetik ezeket igénybe. A nemzetiségi POK-ra speciális szabályok is vonatkoznak, például, hogy a szaktanácsadást nyelvterületenként és intézménytípusonként kell megszervezniük.
A Nemzetiségi POK a többitől annyiban tér el, hogy országos lefedettséggel a jogszabályban megfogalmazott pedagógiai-szakmai szolgáltatások nemzetiségi nevelés-oktatást érintő területeivel foglalkozik. Ide tartozik a nemzetiségi tantárgyak gondozása, nemzetiségi intézmények pedagógiai és tanügy-igazgatási tájékoztatása, vagy a pedagógusok továbbképzése. Segíti az érintett iskolákat a nemzetiségi tantárgyakat illetően a tantárgy-pedagógiai módszerek és taneszközök kiválasztásában, pedagógiai programjaik és helyi tanterveik megvalósításában. Feladataik között szerepel az anyanyelvi/nemzetiségi nyelvi mérőeszközök kidolgozása is – mutatta be Kállay Attiláné, mb. főosztályvezető, a nemzetiségi POK vezetője a bizottság előtt a tevékenységüket. Kiemelte a versenyszervezői munkát is: nemzetiségi nyelvekből az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny és nyelvekből, valamint népismeretből az Országos Általános Iskolai Tanulmányi Verseny megvalósítása is rájuk hárul.
Összesen 1098 intézményt látnak el, minden nemzetiségnek saját felelőse van, aki jó ismeri az adott közösség oktatási rendszerét, nyelvét, kultúráját. Lapunknak hangsúlyozta, hogy a létszámuk – 10 fő – nem változik, mivel az ő feladatuk a szaktanácsadók és a szakértők munkájának koordinációja és szervezése, a kapacitások és igények országos szintű összehangolása, amellyel újszerű módon támogatják az egyes nemzetiségek megmaradását, identitásának őrzését. Ezt azzal is elősegítik, hogy minden évben kétszer felmérik országos szinten az igényeket, és ezek alapján állítják össze a munkatervüket. Egységes elvek mentén végzik a munkát, intézményszámtól független a pedagógiai-szakmai szolgáltatás biztosítása. Azzal a nemzetiséggel is ugyanúgy foglalkoznak, amelynek csak egy-két intézménye van, mint ahol több száz – tette hozzá Kállay Attiláné.
A meghallgatáson Ritter Imre, a német nemzetiségi szószóló hangot adott a kételyeinek, amelyek megoldására azzal a kéréssel fordult a helyettes államtitkárhoz, hogy vonják be a folyamatokba a nemzetiségeket is. Hepp Mihály, horvát szószóló a bázis intézmények kialakításáról kérdezte az előadókat. A szerb nemzetiség képviselője pedig arra volt kíváncsi, hogyan alakul a Nemzetiségi POK dolgozói létszáma a jövőben. Pölöskei Gáborné válaszában kiemelte, hogy nem terveznek státuszbővítést, mivel a szervezeti egység feladata a koordináció, ugyanakkor növelni fogják a szaktanácsadók és szakértők számát. A nemzetiségek az állami intézményfenntartóhoz tartozó iskolák kapcsán problémaként jelölték meg, hogy a csereiskolai programokra, amely számukra kiemelten fontos, és szerepelnek a pedagógiai programjaikban is, nem mindig kapják meg a szükséges forrást. Kitértek a tankönyvek problémájára és a nemzetiségi pedagógusképzést érintő nehézségekre is. Ezzel kapcsolatban többen panaszolták, hogy nagyon kevesen jelentkeznek a tanárképzésre, noha 2013 óta plusz pontokat is lehet szerezni, ha a nemzetiségi nyelvből érettségizők utána az annak megfelelő pedagógus szakot választják.
A bizottság tagjainak kérésére reagálva a POK vezető közölte: tavasszal újabb képzéseket indít az Oktatási Hivatal, hogy bővüljön a nemzetiségi szakértők és szaktanácsadók a száma. A szószólók részéről felmerült az az igény is, hogy – elsősorban a települési nemzetiségi önkormányzati – fenntartók számára szervezzenek tanügy-igazgatási szakmai tájékoztatókat. A bázis intézmények kiválasztásához, amelyek jó gyakorlatokat tudnak átadni más iskoláknak, óvodáknak, a Nemzetiségi POK az intézmények feltérképezésével járul hozzá. Kérdésünkre elmondta azt is, hogy bár sok a feladat, de a munkatársai elhivatottak és lelkesek. Az ülésen a szószólók is optimistán nyilatkoztak a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatásról és a POK-ról, ezért véleménye szerint mindenki nagy várakozással néz az új feladat elé.
A helyettes államtitkár az ülésen kitért arra is, hogy a pedagógiai szakmai szolgáltatásokról szóló miniszteri rendelet módosítása folyamatban van. A tervezet szerint a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott pedagógiai intézetek is bevonhatják a szolgáltatások megvalósításába az állami intézményfenntartó központot, valamint a köznevelési és felsőoktatási intézményeket. Változás lenne az is, hogy a nemzetiségi oktatásban szaktanácsadói feladatot csak az láthatna el, aki legalább öt évig az adott nemzetiség nyelvén tanított is.
