- Az Amnesty International tanulmányai Magyarországot is górcső alá veszik, ám ezek a jelentések sok szempontból hemzsegnek a különböző tárgyi tévedésektől
- A migránsok emberi jogai megelőzik a többség biztonsághoz való jogát, azonban olyan időszakot él Európa, hogy a biztonsághoz való jognak meg kell előznie a kisebbségek emberi jogait
- A jogvédő szervezetek ugyanúgy érdekvezéreltek, és befolyásolni akarják a közéletet előre meghatározott világnézeti szempontok alapján
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója úgy látja, nagy szakadék tátong a valóság és ezen szervezetek utópisztikus, vagy épp disztópikus gondolkodásmódjuk között.
Az Amnesty International tanulmányai Magyarországot is górcső alá veszik, ám ezek a jelentések sok szempontból hemzsegnek a különböző tárgyi tévedésektől
– jelentette ki Szánthó Miklós.
„Fogalmakat kevernek össze, jogi definíciókat értelmeznek félre a magyar jogszabályok kapcsán, és ebből vonnak le téves következtetéseket és így jutnak nem valós megállapításokra” – húzta alá az Alapjogokért Központ igazgatója, aki szerint világnézetek konfliktusa zajlik. Az egyik oldal azt állítja, hogy Európa jövője egy multikulturális társadalomban van, és ezért, akár legálisan, akár illegálisan érkeznek a migránsok, szerintük jó, hogy jönnek, a másik oldal pedig azt mondja, hogy szükség lenne megőrizni a fellelhető homogén nemzetállami társadalmakat ahhoz, hogy a jövő sikeres nemzetállama felépüljön – magyarázta Szánthó.
Hozzáfűzte: éppen azt a célt szolgálták az elmúlt időszak egyes jogszabály-módosításai, például a magyarországi jogszabályalkotások és a határzárral új, szigorúbb eljárások bevezetése, hogy valóban elriasszák a migránsokat.
A migránsok emberi jogai még mindig megelőzik a többség biztonsághoz való jogát, azonban olyan időszakot él Európa, hogy a biztonsághoz való jognak meg kell előznie a kisebbségek emberi jogait.
Az élethez való jog az előfeltétele annak, hogy a többi jogot biztosítani lehessen – szögezte le.
Szintén a liberális, utópisztikus gondolkodásmódhoz tartozik, hogy a vitával szerintük minden konfliktus feloldható. Ám a probléma az, hogy az úgynevezett civil szervezetek be tudták magukat úgy állítani, mint semleges hivatkozási pont, és a balliberális oldalon kívüli egyéb szervezetek mind politikai szervezetként vannak beállítva, amelyek bizonyára érdekvezéreltek – mondta Szánthó Miklós.
Véleménye szerint tudomásul venni, hogy
ezek a jogvédő szervezetek ugyanúgy érdekvezéreltek, és befolyásolni akarják a közéletet előre meghatározott világnézeti szempontok alapján
, ezért az ő állásukat sem kell készpénznek venni.
Hozzátette: éppen a korábbi szabadságjogokat – melyekért a liberálisok harcoltak, például a szabad határokért való jogok – ássa alá a tömeges migráció által okozott félelemérzet, illetve az a jogalkotási kényszer, amely ahhoz vezet, hogy a határokat lezárják.
Ez is egy olyan dilemma, mint a kölni szilveszter éjszakán történt erőszakos cselekedetek, ahol a liberális jogvédők nem tudták eldönteni, hogy a migránsok vagy a nők jogaiért álljanak ki – fogalmazott Szánthó Miklós.