A Bayer Zsolttal közösen készített, A kultúra diktatúrája címet viselő kötet témája természetesen a kultúrharc. Szakács Árpád az interjújában amellett tett hitet, hogy a konzervatív oldalnak saját rendszereket és mércéket kell létrehoznia.
„A művészet nem politika, hanem tehetség kérdése és épp akkor veszíti el a lényegét, amikor annak művelője öncélúvá teszi, vagy amikor egy világszemlélet kizárólagosságát próbálja meg rajta keresztül hirdetni. Ennél is nagyobb gond, amikor különféle politikai áramlatok próbálnak meg kisajátítani egyes területeket, az alkotók pedig nyílt politikai szerepvállalásba kezdenek és kiszorítanak mindenkit, aki másként gondolkodik. Ezt tette a kommunista diktatúra és ezt teszi ma a balliberális világképet hirdetők hada is. Számukra a művészet és a kultúra egy eszköz. A balliberális ideológiákat Magyarországon több, mint száz éve Szabó Ervin és társai épp a kultúrán keresztül kezdték terjeszteni. A mai állapotok 1945 utáni kommunista terror örökségét tükrözik. 1990-ben ezen a területen minden maradt a régiben, intézményi szinten is. Tehát a diktatúra kegyeltjei fennmaradtak a magasban, felhúzták a létrát és csak azoknak eresztik le, akiknek ők akarják, mára pedig kitermelődött az utánpótlás is” – mondta el Szakács Árpád, aki amondó, nem szabad elfogadni a liberális elit által diktált struktúrákat és mérvadónak tekinteni a véleményüket.
„Amúgy sem vagyunk rászorulva az értékítéletükre, a politikai rendszerük egy nagy kupac a szemétdombon. A konzervatív oldalnak saját rendszereket és mércéket kell létrehoznia. A kultúra egy hálózatrendszer, amelyben minden összefügg mindennel, ugyanazok az üzenetek jelennek meg például a színházban, filmvilágban, képzőművészetekben, irodalomban és még sorolhatnánk. A magyar kulturális rendszer a globális hálózat része, a nemzetközi színtéren domináns üzenetek így nálunk is megjelennek. A balliberális oldal számára a kultúra egy harci terep, amelyen keresztül megpróbálják megvalósítani utópisztikus társadalomformáló vágyálmaikat: a nemi, nemzeti identitásától megfosztott emberekből egy kevert társadalom létrehozása a cél. Ennek érdekében nemzetközi szinten öt ideológiai ponton indítottak támadást: a gender ideológiák népszerűsítése, a nemzeti identitások támadása, a durva keresztényellenesség, a homoszexualitás propagálása és a migráció pozitív színben tűnő beállítása. Ez az öt üzenet itthon is megjelenik a színházakban, filmekben, a képzőművészetben, sőt mindenhol, de a gyerekeket is megcélozzák vele. Mindezt a magyar állam finanszírozásával. Felmerül a kérdés, hogy felelőssége-e a Magyar Államnak az, hogy a magyar közösségeket, a magyar identitást romboló törekvéseket támogasson? Természetesen szólásszabadság van, a saját pénzéből mindenki azt csinál, amit akar” – nyilatkozta Szakács Árpád a Demokratának.
Az interjú során szóba került, hogy a fenti balliberális kultúrterrorral szemben egy ellen hálózatot kell felépíteni.
„Más módon nem is lehet. De nem csak belföldön, hanem külföldön is, mindezt azokkal az országokkal, melyekkel értékközösségben állunk, és ugyanolyan struktúrákat kell létrehozni mint a baloldal.”
A nemzeti oldal és a balliberálisok értékrendjének különbözőségéről is szót ejtett a Magyar Időkben a Kinek a kulturális diktatúrája? címet viselő cikksorozatot jegyző újságíró.
„Csak a nemzeti oldal van olyan állapotban, hogy alternatívát tudjon kínálni. A kultúra és a politika viszonya fontos lehet, ha kiegészítik egymást. A szervezetileg is kialakult kulturális holdudvarokban születnek meg azok a gondolatok, amelyek alapjául szolgálhatnak a politikai cselekvéseknek. Ezek adnak jövőképet, ha tetszik, értelmet adnak a politikának. Azt igazolják, hogy a politika nem pusztán hatalmi kérdés, van egy vízió: valakik, valamit gondolnak az országról, a nemzetről, a jövőről, családokról, és annak jegyében szeretnék érvényesíteni a saját értékrendjük igazságait. Nekünk van víziónk, viszont a balliberális világnak, beleértve a kulturális vonalat is, nincs jövőképe. A nihilizmus, az ateizmus mindent kiölt, lelketlen kufárai, zsoldosai lettek a rombolásnak” – vélekedett Szakács Árpád.
