Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) frakcióvezető elmondta: a tervezett 370 millió forintos vagyoni bevételből 110 millió teljesült, a helyi adókból befolyt összeg is 350-400 millió forinttal marad el jelenleg a remélttől. Nagy Ferenc (független) alpolgármester közölte, a probléma jelentős részét a kötelező bérfejlesztés okozza, amely Békéscsaba kiadásait mintegy 300 millió forinttal emelte meg, miközben a kormány a többletköltség 25 százalékát biztosította az előterjesztés elkészítésének időpontjáig. Megjegyezte, jövőre ismét nő a minimálbér és a garantált bérminimum, miközben a központi támogatás várhatóan tovább csökken.
Az elmúlt három évben a város 1,2 milliárd forint összegű fejlesztési célú hitel felvételéről döntött, amelyet nem használt fel teljes egészében. A hiteltörlesztés jövőre 77 millió forint lesz, de 2020-ban csaknem 200 millióra nő – hívta fel a figyelmet Miklós Attila (MSZP). Békéscsaba idén egymilliárd forint feletti összeget fordít úgynevezett önként vállalat feladatokra, egyebek mellett sport-, kulturális és szociális támogatásokra, ami az előző évinél 200 millió forinttal több.
A képviselők szerint ezt az összeget kell csökkenteni, többek szerint valamennyi kiadásból egyenlő arányban. Kaposi László (DK) szerint a szociális területen „nem lehet visszalépni”, véleménye szerint a más városokhoz képest kiemelten támogatott profi sport és vállalkozói támogatások rendszerét kell átgondolni, valamint meg kell szüntetni a választókerületi célelőirányzatokat.
Szarvas Péter (független) polgármester hangsúlyozta, jövőre körülbelül húsz, többnyire az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásaiból, valamint a Modern Városok Programból finanszírozott fejlesztés zajlik majd, így a város „pironkodás nélkül” visszaléphet egyes egyéb, tervezett beruházástól.
A költségvetési koncepcióban olvasható, hogy a parkolási díjtételek jövőre emelkednek, emellett célszerűnek tartják megvizsgálni a lakásállomány egy részének értékesítését is a bevételi oldal emelése érdekében.
A képviselők a januári ülésen tárgyalják ismét a költségvetés úgynevezett első olvasatát. A közgyűlésnek a jogszabályok szerint február 15-ig kell költségvetési rendelettervezetet benyújtania.
Szükséghelyzeti közösségi közlekedés lép életbe Békéscsabán januártól
Januártól szükséghelyzeti megoldásként, új szerződés hiányában kijelölik a Dél-alföldi Közlekedési Központ (DAKK) Zrt.-t a helyi autóbusz-közlekedés biztosítására – határozott a közgyűlés. A polgármester az ülésen emlékeztetett, a DAKK Zrt.-vel korábban kötött szerződés január 1-jén lejár, tavasszal új közbeszerzési pályázatot írtak ki, amely azonban eredménytelenül zárult. Két lehetősége maradt az önkormányzatnak, vagy közös megegyezéssel két évre meghosszabbítják a szerződést, vagy – szükséghelyzeti intézkedésként – az önkormányzat kijelöl egy szolgáltatót ugyancsak legfeljebb két évre.
„Tudomásom szerint Magyarországon ilyen kijelölés autóbusz-közlekedés területén még soha nem történt” – mondta a polgármester, aki korábban a DAKK jogelődje, a Körös Volán Zrt. vezérigazgatója volt. Kijelölni pedig a DAKK-ot lehet – tette hozzá.
Előbbi esetben a DAKK 2018-ban 310 millió forintos ellentételezést kérne, a szükséghelyzeti kijelölésnél 234 millió forintot kell fizetnie az önkormányzatnak a szolgáltatásért.
Szarvas Péter felidézte, idén 186 millió forintot fizetnek a DAKK-nak, ám a cég jelezte, hogy pótlólagos forrásigénye lesz, a helyi járatok üzemeltetése ugyanis veszteséges. A közösségi közlekedés fenntartása kötelező önkormányzati feladat – húzta alá a polgármester. Kijelölés esetén a jelenlegi menetrend marad érvényben – tette hozzá, megjegyezve, hogy az önkormányzat a közbeszerzés kiírásakor is szeretett volna már változtatni rajta.
A képviselők egy része felvetette, hogy Békéscsabának – Tatabányához hasonlóan – saját céggel kellene ellátnia a későbbiekben a közszolgáltatást.
A jelen lévő 16 képviselő egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.