Lapunk úgy értesült, hogy a Belügyminisztérium több szerve, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Fővárosi Főügyészség, a Legfőbb Ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Nyomozó Iroda, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti munkacsoportja még májusban egyeztetett a kriptovaluták kockázatairól, illetve az azok elleni közös fellépésről.
Az apropót erre a onecoin nevű virtuális fizetőeszköz magyarországi rohamos terjedése adta, a onecoin ugyanis a piramisjáték jegyeit hordozza magában. Ugyanúgy, mint a Kairos-károsultaknak felkínált e-dinar.
Emlékeztetőül: a Kairos lényege, hogy a befizetők számítógépük tárhelyét adták bérbe, ezért havi díjazást kaptak – volna – attól függően, hogy az elején mennyi pénzt fizettek be és mennyi tárhelyet tudtak bérbe adni. Fizettek azért, hogy egy programot telepítsenek a számítógépükre, amely azt figyelte, hogy a gép valóban be van-e kapcsolva és hozzáférhető-e napi tíz órán át. Ennek fejében a havi díjazás az ígéretek szerint évi 150–250 százalékos hasznot hozhatott.
A pilótajáték szervezői közül többen az e-dinar nevű virtuális valutára is rábeszélték ügyfeleiket, ezzel tovább növelve az elszenvedett károkat. Az e-dinar szerepel ugyan a hivatalosan számon tartott kriptovaluták weboldalán, ám a jelenlegi ismereteink szerint úgy tűnik, az e-dinar tőkéjét kizárólag új befektetők pénzéből növelik, az ügynöki tevékenységet, új és újabb befektetők beszervezését külön is díjazzák. Mindenesetre azok a befektetők, akik kaptak hozzáférhetőséget a virtuális bankszámlájukhoz, költeni tudnak a virtuális térben, ám a Kairos károsultjai nem kaptak ilyet.
Ugyanez a helyzet a onecoin esetében is: a onecoinért jelenleg semmiféle valós áru vagy szolgáltatás nem vásárolható, az állítólagos virtuális fizetőeszköz értéke, árfolyama objektíve megállapíthatatlan. Nem meglepő tehát, hogy büntetőeljárások nemcsak a Kairos, hanem a onecoin miatt is folynak hazánkban.
A jegybank egyébként az elmúlt három és fél évben kilenc alkalommal tett közzé írásos figyelmeztetéseket az egyes fizetésre használható – állítólagos vagy valós – virtuális eszközök és rendszerek (így a onecoin és a bitcoin) rendkívüli fogyasztói kockázatairól, illetve publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) ugyanilyen témájú figyelmeztetését is.
Az EBA szerint a virtuális fizetőeszközök, a kriptovaluták nem esnek semmilyen szabályozás alá. Csupán államok és a pénzintézetek hatásköre alól kimentett pénzügyi rendszerek az interneten, amelyekben az anonim tranzakciók költségek nélkül, ellenőrizetlenül zajlanak. Értékállóságukat senki sem garantálja, ezért is óriási a kockázatuk.
Ráadásul – mint azt például a Kairos károsultjai igazolhatják – a fehérgalléros szervezett bűnözők előszeretettel használják a virtuális fizetőeszközöket, hogy piramisjátékként gyűjtsenek segítségükkel tőkét.