Európa egyik legliberálisabb egyházügyi szabályozása van hatályban Magyarországon – jelentette ki lapunk kérdésére Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szakállamtitkára. A politikus úgy fogalmazott: – Görögországban vagy Dániában az ortodox, illetve az evangélikus kereszténység lényegében „államvallásnak” számít. Németország csak néhány felekezettel kötött megállapodást, s bár az összes többit hagyja működni, de érdemi támogatásra nem számíthatnak. Ehhez képest a magyar egyházi törvény mind a bevett egyházaknak, mind a vallási tevékenységet végző szervezeteknek számos lehetőséget, támogatást biztosít.
A kritikusaink valahogy mindig megfeledkeznek erről.
A humántárca egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által közelmúltban kihirdetett ítéletéről szólva először azt emelte ki, hogy hazánkban több mint 5,5 millió ember vallja vallásosnak magát, s 97 százalékuk valamelyik keresztény egyházhoz tartozik. Azok a szervezetek, amelyek Strasbourghoz fordultak, szinte kizárólag a fennmaradó három százalékhoz, azon belül is a legszerényebb társadalmi bázissal rendelkező kisebbséghez tartoznak. Soltész Miklós hozzátette: önmagában ez a tény nem jelenti azt, hogy eltérő bánásmódot érdemelnének, de mindenképpen jelzi, hogy az Orbán-kormány új egyházi törvénye a vallásos emberek és szervezetek túlnyomó többségét nem érintette negatívan.
A nemzetközi bíróság a tizedét ítélte meg a tiltakozó szervezeteknek, mint amennyit az állam kínált
– Akik a hitéleti tevékenységüket illetően mégis valamilyen hátrányt szenvedtek a jogszabály hatályba lépésével, azokkal megegyeztünk. Néhányan azonban irreális igényekkel léptek fel. Voltak, akik azzal álltak elő, hogy „gyógyító tevékenységüket” nem tudják a korábbi keretek között folytatni, és ezért követelik az elmaradt hasznuk után járó kárpótlást. Mások azt kifogásolták, hogy a megváltozott státusuk miatt nem indulhatnak egyházak számára kiírt pályázatokon, s mintha az indulás automatikusan sikeres részvételt is jelentene, kártalanítást követeltek – sorolta a kirívó példákat Soltész Miklós.
Az államtitkár jelezte: ennek ellenére ezekkel a „kisegyházakkal” is folytattak tárgyalásokat, az általuk előterjesztett igény – több mint 22 milliárd forint – azonban a fentiek tükrében komolytalan volt. A kormány ezzel szemben nagyjából 1,6 milliárd forintot ajánlott, amit a szervezetek nem fogadtak el, s követelésükkel meg sem álltak Strasbourgig. – Hogy az EJEB lényegében elfogadta az érvelésünket, mutatja, hogy a bíróság által megítélt kártérítés összege hozzávetőlegesen 175 millió forint, ami a töredéke az eredeti követeléseiknek, és tizede annak, amit peren kívül készek lettünk volna kifizetni – mutatott rá az államtitkár.
Lapunk is beszámolt róla, hogy az új egyházjogi törvénnyel összefüggésben megállapított jogsértések miatt június végén az uniós testület a magyar államot vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére kötelezte. Ennek értelmében 60 ezer eurót kell fizetnie az ANKH Örök Élet Egyházának, 90 ezer eurót a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyháznak, 140 ezer eurót a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházának, 45 ezer eurót a Szangye Menlai Gedün, a Gyógyító Buddha Közössége Egyháznak, 60 ezer eurót az Univerzum Egyházának, 105 ezer eurót az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyháznak és 40 ezer eurót a Út és Erény Közössége Egyháznak.
