– Jelentősen stabilabbá válik a főváros által kezdeményezett kiemelt projektek finanszírozása, hiszen a november 17-én megalakuló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsán keresztül már az állam is részese lesz az említett beruházásoknak – jelentette ki Tarlós István tegnap a Portfólió.hu Budapest 2030 című konferenciáján. A harmadik ciklusára készülő főpolgármester kifejtette: a tanács az 1870–1948 között működő, a város életében kiemelkedően pozitív eredményeket felmutató Közmunkák Tanácsa mintájára kíván dolgozni.
– Ahogy akkor, úgy most is a kormánynak és a Fővárosi Közgyűlésnek egyaránt jóvá kell hagynia a tanács elhatározásait. A főpolgármesternek vétójoga van a Budapest 2030 program elfogadásánál, így a közgyűlés és a városvezetés közvetlen befolyással rendelkezik majd a főváros valamennyi kiemelt fejlesztése kapcsán – közölte Tarlós István.
A főpolgármester azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztésnek túl kell lépnie a szigorúan vett politika keretein. Szavai szerint ezért határozták el Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkára támogatásával, hogy létrehoznak egy olyan irányadó testületet, amelyik politikán kívüli szakértők és gondolkodók bevonásával képes Budapest távlati terveit megfelelő előrelátással elkészíttetni, illetve véglegesíteni.
A káposztásmegyeri Óceánárok utcai metróállomás látványterve
Fotó: Építész Stúdió Kft.
– A főváros a grémium elé kívánja vinni a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, a vonal káposztásmegyeri meghosszabbítását, a metró felszínközeli aluljáróinak felújítását, a fogaskerekű vasút fejlesztését, a BKV-járműállomány cseréjének folytatását és befejezését, valamint az aquincumi városi híd megépítését – sorolta Tarlós István. Szavai szerint a városrendezésnél összetettebb urbanisztika a jelen mellett a jövő, a minket követő generációk szempontjait is figyelembe veszi. – Valamennyi kiemelt budapesti projekt a tanács elé kerül, függetlenül attól, hogy állami vagy fővárosi kezdeményezésű. A kisebb jelentőségű projekteket pedig az állam és a főváros egymástól függetlenül kívánja kezelni – ismertette a főpolgármester.
– Budapest soha nem látott esély kapujában áll, a XXI. század következő évtizedeiben a város valaha volt legsikeresebb korszaka köszönthet rá, és 2030-ra az életminősége és vonzereje alapján Budapest Európa top három fővárosának egyike, Kelet-Közép-Európa valódi központja lehet. A fejlődéshez szükséges külső-belső, anyagi és szellemi feltételek rendelkezésre állnak – fogalmazott előadásában Fürjes Balázs.
Az államtitkár szerint a főváros önmagán messze túlmutató jelentősége miatt a magyar kormányzatnak mindig is feladata volt – és lesz is – Budapest építése, a várossal együttműködésben. – A fővárostól nem várható el, hogy önerőből megvalósítsa azt, amire a budapestieknek és Magyarországnak szüksége van, ezért kell az állami támogatás – jelentette ki Fürjes Balázs, aki arra is kitért, hogy hamarosan egy honlap is indul, ahol bárki javaslatokat tehet a jövő Budapestjével kapcsolatban.
A párbeszédet tavaszig folytatják, és a javaslatok alapján állítják össze a Budapest 2030 tervet.
A konferencián Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatott: a kormány előtt van az arra vonatkozó javaslatuk, hogy 20 percenként tudjanak szerelvényeket indítani, amelyek 15-20 perc alatt érnének ki a belvárosból a repülőtérre, és a vasúttársaság fejlesztési tervei között szerepel a Nyugati és a Déli pályaudvar föld alatti vágánnyal történő összekötése is.
