Narancsos forradalom általi kormánybuktatást emlegetett a CEU ürügyén Magyar Bálint, aki szerint Magyarország egy posztkommunista autokratikus rezsim. A volt SZDSZ-es politikus, egykori oktatási miniszter, aki a párt elnöke is volt, a Klubárdióban bírálta a választójogi törvényt, mondván, az a szavazatok 44 százalékával kétharmadhoz juttatta a Fideszt, míg a többi párt olyan összefogásra kényszerül, ami nem tetszik a választóknak és az újabb szereplők sem tudják áttörni azt a gátat, hogy létrejöjjön a kritikus tömeg.
– Nem véletlen, hogy ezekben a posztkommunista autokráciákban, ahol ilyen rendszerek kialakulnak, narancsos forradalmakkal szoktak ebből kimászni – jelentette ki Magyar Bálint. Mint fogalmazott, „nagyon nehéz megjósolni, hogy mi történik egy ilyen rendszerrel, minthogy az sem látszódott előre, Orbán sem látta, hogy 70-80 ezer ember kimegy az utcára mondjuk a CEU ügyében”. Ismert: az elmúlt hetekben, Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester is arról beszélt a HVG-nek, hogy a Fidesz nem győzhető le választásokon, ezért az ellenállás más módjait kell kitalálni, és ebben Budapest mutathat utat.
Az ukrajnai „narancsos forradalom” mintegy két hónapon át, 2004 végétől 2005 januárjáig tartott, és fő jellemzője az állandósult, ugyanakkor vértelen utcai tüntetéshullám volt a fennálló politikai rendszerrel szemben.
Közvetlen kiváltó oka az elnökválasztás második fordulójához kapcsolódó tömeges méretű csalás, de az elégedetlenséget az általános politikai és gazdasági kiábrándultság, illetve a korrupció miatti felháborodás is táplálta.
A voksoláson a Nyugat-orientált Viktor Juscsenko és az oroszbarát Viktor Janukovics versengett. A megismételt második forduló Juscsenko egyértelmű győzelmét hozta, ezzel a „forradalom” véget ért. A történtek azon „színes forradalmak” sorába illeszkedtek (Grúzia, 2003: „rózsás”, Kirgizisztán, 2005: „tulipános”), amelyek során az Egyesült Államok a Nyugat-barát erőket támogatta, noha később ezek sem igazolták a hozzájuk fűződő várakozásokat.
Közben tegnap este néhány száz fős tüntetés volt Gulyás Márton „kiszabadításáért” a Gyorskocsi utcai rendőrségi fogda előtt. A tömeg – amelyben feltűnt Mécs Imre volt SZDSZ-es képviselő is – és a rendfenntartók között kisebb dulakodás alakult ki, lapzártánkkor még tartott a demonstráció.
Ennek előzménye, hogy hétfőn este – miután Áder János köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény módosítását – a Sándor-palota elé spontán tüntetést szerveztek a Facebookon. A tüntetők bírálták az államfőt, amiért aláírta a múlt héten elfogadott jogszabályt, valamint kormányellenes jelszavakat skandáltak. A híradások szerint Gulyás Mártont, a Humán Platform aktivistáját előállították, mert társaival narancssárga festékkel teli flakonokat dobtak a rendőrök felé.
Ezek után a demonstrálók a belvároson keresztül a Magyar Rádió régi székházáig vonultak, ahol kitűztek egy EU-s zászlót, majd hazamentek. Az újabb tüntetést ma fél hatra szervezik a Hősök terére.
A nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások lefolytatására Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottnak Altusz Kristófot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkárát kérte fel – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tegnap az MTI-t. Eközben Palkovics László oktatási államtitkár tegnap Brüsszelben mások mellett Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, valamint Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztossal tárgyalt. – Közeledtek az álláspontok az Európai Bizottsággal a felsőoktatási törvény előző heti módosításáról – hangsúlyozta Palkovics a tárgyalás után.
Még hétfő este közleményt adott ki a Central European University (CEU), amelyben határozottan ellenzi Áder János köztársasági elnök azon döntését, hogy aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítását. Ennek megfelelően a CEU haladéktalanul élni fog minden rendelkezésre álló jogorvoslati eszközzel – tették hozzá.
Gyorsított eljárásban állítják bíróság elé a dobálókat
Garázdasággal és rongálással gyanúsítja a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Sándor-palotát festékkel dobálókat. A megalapozott gyanú szerint a három elkövető április 10-én 23 óra körül, a Sándor-palota elé szervezett tüntetésen, a kordonon, illetve rendőri sorfalon keresztül festékkel teli flakonokat dobált a Sándor-palota irányába, hogy a műemlék épületet festékkel beszennyezzék. A flakonokkal eltalálták a Sándor-palotát, a kifröccsenő festék a rendezvényt biztosító rendőrök testére és ruházatára került. A három elkövetőből egyet még a helyszínen elfogtak, egyik társát az éjszaka folyamán vették őrizetbe. Harmadik társuk azonosítása tart. Az ügy egyik gyanúsítottja a garázdaságot és a rongálást próbára bocsátás próbaideje alatt, illetve más folyamatban lévő büntetőeljárás hatálya alatt követte el. (Sz. L.)