Talán biztosak voltak Hillary Clinton győzelmében, mindenesetre négy nappal az amerikai elnökválasztás előtt honlapján közzétette 2015-ös magyarországi támogatottjainak listáját a Soros György alapította Open Society Foundations (OSF). Mindez meglepő annak tükrében, hogy a szervezetre eddig inkább a rejtőzködés volt jellemző, a magyar honlapon az elmúlt két évben mindössze tizenhárom alkalommal jelentkeztek valamiféle közlendővel. Ezek egyike a november 4-én közzétett „A Nyílt Társadalom Alapítványok magyar támogatottjai 2015” című bejegyzés, amelyben „örömmel és büszkeséggel” mutatják be azokat a szervezeteket, amelyeknek Magyarországon van a székhelyük és/vagy jelentős tevékenységet folytatnak hazánkban.
Az alábbi dokumentum a 2015-ben nyújtott támogatásokat tartalmazza. A lista a támogatások teljes összegét tünteti fel. A támogatások időtartama változó, 1 és 36 hónap közötti is lehet. Néhány esetben a támogatott tevékenység 2015 után is folytatódott – olvasható a felvezetőben. Eszerint azért esett a választás 2015-re, hogy egy teljes évet tekinthessenek át, a 2016-os évre vonatkozó adatok ugyanis egyelőre nem állnak rendelkezésre.
Míg eddig legfeljebb kéttucatnyi, Soros György által támogatott civil szervezet, egyesület, alapítvány neve forgott a közbeszédben, a mostani beszámolóból kiderül, hogy összesen hatvanöten élvezték 2015-ben a spekuláns „jótékonyságát” több mint négymillió dollár, azaz egymilliárd forint feletti értékben.
A Korai gyermekkor és oktatás címen az Uccu Roma Informális Oktatási Alapítvány, a Zöld Pók alapítvány, a Kompánia Alapítvány, a Partners Hungary Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány, a Közép-európai Egyetem, a Te IS Alapítvány, a Miradouro Kft., a NIOK Alapítvány, a Szama da Noj – Vigyázz Reánk Egyesület, az Élménylelő Ifjúsági Egyesület, a Pressley Ridge Magyarország Alapítvány, a Liget Műhely Alapítvány és a Centrópia Alapítvány részesült összesen 278 035 dollár, azaz nyolcvanmillió forintnyi támogatásban.
Az amerikai milliárdos alapítványa az elnökválasztás előtt néhány nappal hozta nyilvánosságra adatait
Az Egyenlőség és antidiszkrimináció címszó alatt a Másság alapítvány, a Romédia Alapítvány, az Európai Roma Jogvédő Központ, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, az Autonómia Alapítvány, a Partners Hungary Alapítvány, a PATENT Egyesület és a Közép-európai Egyetem részesült összesen 643 915 dollár (186,7 millió forint) támogatásban. Egészségügyi jogok címen továbbá a Pécs-baranyai Hospice Alapítvány kapott 14 990 dollárt, azaz közel 4,3 millió forintot.
Mindezek az összegek azonban eltörpülnek az emberi jogokkal, a demokratikus gyakorlattal és a korrupcióval foglalkozó szervezeteknek nyújtott támogatások mellett.
Az Emberi jogi mozgalmak és intézmények címszó alatt szerepel a Civil Rádiózásért Alapítvány, a Magyar Szegénységellenes Alapítvány, a Marom Klub Egyesület, a Vasas Szakszervezet Hoya Zrt.-nél működő mátészalkai alapszervezete , a Magyar Helsinki Bizottság, a Roma Polgárjogi Mozgalom B.-A.-Z. Megyei Szervezete, az Olaszliszka Roma Közhasznú Egyesület, a Civil Művek Közművelődési Egyesület, a Magyarországi Európa Társaság, a Kfib.hu Közhasznú Nonprofit Kft., az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft., a Transparency International Magyarország Alapítvány, az Akciókutatók a Fenntarthatóságért Egyesület, az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, a Dialóg a Közösségekért Közhasznú Egyesület, az Opera Közhasznú Kulturális Egyesület, az Új Tér Alapítvány, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület, a Tilos Kulturális Alapítvány, a Történelemtanárok Egylete, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület, a Policy Solutions Politikai Elemző Kft., a Nyitott Európáért Egyesület, a NIOK Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. Ezeket a szervezeteket Soros György összesen 1,5 millió dollárral, közel 441 millió forinttal támogatta.
Demokratikus gyakorlat címen a Közép-európai Egyetem, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület, a Political Capital Kft., a Verzió Film Alapítvány, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ Egyesület, illetve a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Kft. mintegy 1,1 millió dollárt, közel 320 millió forintot kapott.
Információs és digitális jogok címen a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Független Újságírók Alapítványa, illetve az Atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 463 388 dollárt, azaz 134,3 millió forintot kapott, míg Igazságügyi reform és a jogállamiság címen a Magyar Helsinki Bizottságnak újabb 105 ezer dollárt, 30,4 millió forintot juttattak.
A beszámolóból kitűnik, hogy a hatvanöt támogatott szervezet közül több kategóriában is szerepel, azaz kiemelt szereppel és a legtöbb támogatással bír a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Közpolitikai Nonprofit Közhasznú Kft., a Transparency International Magyarország Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület, és a Political Capital.
A Magyar Idők már júniusban feldolgozta a kormányellenes „civil” szervezetek 2015-ös pénzügyi beszámolóit. Ezekből egyértelműen kiderült, hogy bár a tagdíjak és az egyszázalékos felajánlások – azaz valós társadalmi támogatottság alapján – életképtelennek bizonyulnak, Soros Györgynek és sok esetben Brüsszelnek köszönhetően mégis rendre évi százmilliókból kongathatják a vészharangokat.
Honlapján az OSF november 4-én egyébként még egy bejegyzést megjelentetett Epizódok a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának több mint 30 éves magyarországi tevékenységéből címmel. A szervezet ebben nyomatékosítva hálózatnak nevezi magát, amely a világ több mint száz országában, több száz csoport támogatásán keresztül küzd a „nyílt társadalom” eszményéért.
Mint írják: alapítványaik ma a világ minden részén több száz olyan csoportot támogatnak anyagilag, amelyek osztoznak velünk abban a világképben, amelyben mindenkit egyenlő esélyek és egyenlő védelem illet meg, és amelyben mindenkinek beleszólása van abba, hogy hogyan irányítják az életét. Ugyanezek az értékek vezérelnek minket a jövő kihívásaiban is. Márpedig Soros hosszú távon gondolkodik abban, hogy Magyarországon megvalósítsa a „nyílt társadalmat”.
A Magyar Idők még júliusban számolt be arról, hogy 2025-ig szóló Magyarország-projektet indított tavaly júniusban az OSF. A szervezet angol nyelvű honlapján található felhívásból kiderült, a Magyarország-projekt célja, hogy ösztönözze a hosszú távú liberális politikai gondolkodás kifejlődését Magyarországon, közelítse egymáshoz az uniós és a magyar gondolkodást, különös tekintettel a kiemelt területekre, mint a migráció és a menekültkérdés, vagy az átláthatóság és a számonkérhetőség.
A másik legfőbb cél a közösségszervezés. „A Magyarország-projekt erősíti a civil aktivitást, közösségi önszerveződést, valamint a közösségi jogvédelmet Magyarországon oly módon, hogy civilek csoportját megerősítve ezek képesek lesznek nyomást gyakorolni a döntéshozókra. A támogatja a helyi közösségszervező csoportokat és az alternatív online közösségeket, az egy cél érdekében összegyűlő aktivistákat s nyomáscsoportokat” – állt az OSF felhívásában.
Lázár János: Veszélyes az üzletember tevékenysége
– Azt, hogy a Soros-rezsim milyen befolyással bír Magyarországon, és nemzetbiztonsági kockázatot jelent-e az állam szempontjából, folyamatosan mérlegelni kell – jelentette ki Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésre válaszolva emlékeztetett: a Soros Györgyhöz köthető szervezetek nemzetbiztonsági kockázatát az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Belügyminisztériumnak kell mérlegelnie. Kitért arra is: azzal, hogy ezek milyen befolyásolási kísérleteket hajtottak végre, a nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott. Személyes véleményét ismertetve a miniszter úgy fogalmazott, hogy a milliárdos üzletember magyarországi tevékenységét veszélyesnek ítéli, ezért megfontolásra javasolja a miniszterelnöknek, hogy folyamatosan tekintsék át ennek nemzetbiztonsági kockázatát. (Sz. L.)
