Újabb támadást indított az offshore-lovagok ellen az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ), amely médiapartnereivel közösen 13,4 millió iratot dolgozott fel. A dokumentumok két jogi irodától, az Appleby és az Estera nevű társaságoktól származnak, s feltűnik bennük Soros György neve is. A milliárdos az Appleby segítségével és offshore-hálózatán keresztül többek között egy viszontbiztosítással foglalkozó cégben szerzett részesedést, érdemben viszont egyebet nem közölnek sem róla, sem az érdekeltségeiről.
Az úgynevezett Paradicsom-iratok feldolgozásában részt vett a Süddeutsche Zeitung, ami azért érdemel említést, mert a müncheni lap az eredmények publikálásával egy időben sietve leszögezte: az adatbázis feldolgozását nem befolyásolták a konzorcium támogatói – és itt bevallottan Sorosra gondoltak, aki a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózatán keresztül az egyik fő szponzora az ICIJ-nek. Hangsúlyozták továbbá azt is, hogy az üzletember befektetése nem veti fel a törvényszegés gyanúját.
Legális vagy sem, az OSF még egy évvel ezelőtt is határozottan elítélte, hogy egyesek külföldre menekítik, ott forgatják, rejtegetik és fialtatják a pénzüket. Egy 2016. áprilisi közleményükben egyértelműen állást foglaltak az offshore-ozásra vonatkozó szabályok szigorítása, a transzparencia erősítése mellett, mondván, az efféle gazdasági machinációk össztársadalmi érdekeket sértenek. Akkor a Panama-iratokként megismert dokumentumokra, az ugyancsak az ICIJ és társai által feldolgozott iratokra hivatkoztak: lám, lám, mennyi minden marad rejtve az egyszeri állampolgár előtt. Aztán alig egy hónappal később kiderült, hogy kenyéradó gazdájuk, Soros György is érintett a történetben.
A Soros Capital például a Kajmán-szigeteken hozott létre egy adóelkerülő céget
A Fox News május elején számolt be arról, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns a Panama-iratok szerint a Mossack Fonseca ügyvédi irodán keresztül jegyezte be a Soros Finance Inc. nevű céget Panamában, a Soros Holding Limitedet a Brit Virgin-szigeteken, míg a Soros Capitalt Bermuda szigetén. Ez utóbbi aztán létrehozott egy offshore céget a Kajmán-szigeteken, hogy aztán – hogy, hogy nem- a szaúdi Bin Laden családdal együtt üzleteljen a Carlyle Group keretein belül. Ugyanez a cég, a Soros Capital, részesedést szerzett az AIF Limitedben, amely magán- és közpénzekből ázsiai befektetésekben érdekelt.
Az OSF aligha meglepő módon nem határolódott el saját alapítójától. A függetlenségét hangoztató és szakmaiságára büszke ICIJ pedig kínos magyarázkodásba kezdett. Gerard Ryle, a szervezet vezetője egy interjúban azt fejtegette: valahogy átsiklottak Soros érdekeltségei felett – ő maga akkor találkozott először az említett cégekkel a több millió adatot tartalmazó adatbázisban, amikor a FoxNews munkatársai felhívták rá a figyelmét. Ha ennyire figyelmetlenek az ICIJ-nél, kérdéses, hogy csakugyan jó helyre került-e az a 1,5 millió dollár – vagyis csaknem félmilliárd forint –, amivel Soros alapítványa támogatta a tényfeltárást. Ugyanakkor érdekes az is, hogy a konzervatív körök vagy éppen a Kreml közeli pénzemberek esetében lényegesen alaposabban jártak el a konzorcium munkatársai.
Soros György sem akkor, sem most nem fűzött semmit a személyét érintő hírekhez.
