Összefogást sürget Soros György ténykedése és Brüsszel migrációs tervei ellen Szita Károly, Kaposvár polgármestere és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke. Az önkormányzati vezető tegnapi sajtótájékoztatóján aggasztónak nevezte azokat a híreket, melyek szerint az Európai Unió vezető testületeiben komolyan foglalkoznak a gondolattal, hogy idegenek tömegeit telepítsék le kötelező jelleggel olyan államokban, amelyekben nem élnek nagyobb számban Európán kívülről érkezettek.
Magyarország így a betelepítés egyik fő célpontja lehet. Mindeközben Soros György hálózata két bevándorlásszervező irodát készül felállítani Pécsett és Debrecenben; a milliárdos pedig több százezer dollárt akar kiosztani az elkövetkező hetekben azért, hogy a migrációt támogató politikáját érvényre tudja juttatni. – A migránspárti szervezetek finanszírozásán túl Soros vélhetően a választásokba is megpróbál majd beavatkozni, hiszen abban érdekelt, hogy a bevándorlásellenes kormányt leváltsa – figyelmeztetett az MJVSZ elnöke, hozzátéve: egyeztetést kezdeményezett kollégáival erről a veszélyről.
A sajtótájékoztatón Borbély Lénárd (Fidesz–KDNP), Csepel polgármestere a főváros kormánypárti polgármestereinek nevében támogatásáról biztosította Szita Károlyt. Egyúttal rámutatott, hogy Brüsszel migrációs politikájának hazánkban is akadnak támogatói. Közéjük tartozik szerinte Budapest 17. választókerületének képviselője, Szabó Szabolcs (Együtt) is, aki – tette hozzá – szembemegy a választókkal, ők ugyanis nem kérnek a migránsokból.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a csepeli Ady Endre úti lakótelepen például számos önkormányzati lakás van, amelyeket szociálisan rászorulók között osztottak ki. Ha a balliberális ellenzék által is támogatott betelepítés megtörténik, akkor ezen emberek otthona veszélybe kerül, akárcsak a főváros közbiztonsága, amely Európában az egyik legjobb.
Közben Soros György aktivistái Brüsszelben sem tétlenkednek, a tőzsdespekulánshoz köthető Civil Liberties Union for Europe nevű szervezet tegnap megosztott egy dokumentumot, amelyben arról értekeznek, hogy az Európai Unió pénzügyileg nyomást gyakorolhat-e a „rosszul viselkedő” tagállamokra. Az írásban többször említik Magyarországot, illetve a legnagyobb kormánypártot, a Fideszt, és hasonlóan gyakran szerepel az anyagban Lengyelország és a kormányzó Jog és Igazságosság is.
A tanulmány elkészítését a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Fund, OSF) támogatta, a szerzők és a szakértők között pedig a Transparency International tagjai is ott vannak. A Civil Liberties Union for Europe igazgatója Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) exelnöke, az OSF volt projektigazgatója.
Ismert, hogy az utóbbi évben számos alkalommal, többek között a német kormány részéről is felvetődött, hogy a kötelező migránskvótát elutasító tagállamokat pénzbüntetéssel vagy egyenesen az EU-s források megvonásával kéne szankcionálni. Bár Brüsszel ezt az álláspontot egyelőre nem tette magáévá – legalábbis látszólag –, a sajtóban, egyes EP-képviselők és most már Soros civiljei is újra és újra fölvetik mint a renitensek megtörésének lehetőségét.
Kanadában és az USA-ban is beavatkoznak
A kanadai törvényhozásnak határozatban kellett megtiltania, hogy különböző liberális civil szervezetek aktívan beavatkozhassanak a parlamenti választásba, mivel az egyik Soros Györgyhöz köthető, amerikai székhelyű alapítvány több mint másfél millió amerikai dollárt költött a 2015-ös kampány befolyásolására, amivel 29 választókörzetből 25 helyen tudták a konzervatív jelöltek legyőzését segíteni. A Breitbart.com pedig arról tudósít, hogy a „Soros-hadsereg” aktivistái a december 12-i, Alabama állambeli időközi szenátusi választásba is beavatkoznak a republikánus jelölttel szemben, a demokrata politikus mellett.