– Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 2019. évi költségvetésében van egy neuralgikus pont, amely szerint a Bölcsészettudományi (BTK) és a Természettudományi Karnak (TTK) a felhalmozott hiányuk miatt karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel – mondta lapunknak Sonkoly Gábor, az ELTE BTK dékánja.
Hozzátette, hogy a nyolckaros ELTE egészének nincsen hiánya, de a BTK és a TTK főleg alapkutatást végez, amely a világon sehol nem rentábilis. – Elfogadtuk azt, hogy ez egy elkerülhetetlen lépés, már megvannak az elvek, amelyek alapján a létszámleépítést meg tudjuk tenni, ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen ebben a reformban jövőbe mutató irány is – hangsúlyozta.
A kancellária hasznosít néhány, az ELTE BTK épületében lévő irodát, előadótermet
Fotó: MTI
Ismertetése szerint az oktatásért felelős államtitkársággal rendszeresen tudtak egyeztetni erről a kérdésről, és az oktatási kormányzat mindenféleképpen támogatja azt, hogy meg kell tartani az ország első karának minőségi oktatói állományát.
– Tehát azért, hogy ne csak a költségvetési mutató legyen az egyetlen szempont, abban maradtunk, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás. Ez az a maximális szám, amit el tudunk képzelni, mert rengeteg olyan szakunk van, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is unikum – fogalmazott a dékán.
Mint mondta, a másik terület, ahol megszorításról van szó, a területátengedés. – Ez azt jelenti, hogy kiürítünk irodákat, előadótermeket, amelyet a kancellária hasznosít. Ez nézetem szerint azért problémás, mert az ELTE BTK a Trefort-kertben van, ami a Nemzeti Örökség Intézet által elismert történelmi emlékhely, a magyar felsőoktatás bölcsője, ahol maga Eötvös Loránd is oktatott, lakott, és a csillagvizsgálója is állt.
A racionalizálást elfogadjuk, de azt is figyelembe kell venni, hogy hosszú távon az a célunk, egyre több hallgatót tudjunk a karra csábítani, többek között a tanár szakokra – hangsúlyozta.
Sonkoly Gábor arról is szólt, hogy a bölcsészettudomány a nemzeti hagyományos értékek letéteményese. – Az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériumának felkérésére készített egy, az elmúlt tizenkét évre visszamenőleges kutatást, azzal kapcsolatban, hogy mi történik a végzett bölcsészekkel.
A kutatás eredménye, hogy nincs bölcsészmunkanélküliség, ráadásul a többségük pedagógus lesz. Viszont problémát jelent, hogy a modern filológiai mesterképzéseik kiürülnek. Tehát a német, francia, olasz, spanyol, de még az angol képzésekre is jellemző, hogy az alapképzés után nagyon előnyös munkalehetőségekkel elcsábítják a diákokat – fogalmazott a dékán.
Kérdésünkre válaszolva, amely szerint az elmúlt hetekben nagy vitát kavart a médiában, hogy az oktatók egy része az egyetemi katedrán politizál, Sonkoly Gábor elmondta, hogy szerinte egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell lennie.
– Egy állami egyetem ne politizáljon, a tanóra nem erre való – hangsúlyozta, de hozzátette, hogy vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem.
– Bízom oktatóink felkészültségében, de ha egy hallgató vagy oktató úgy érzi, hogy őt politizálásra vagy az elveinek a megtagadására késztetik az egyetemen, akkor az etikai kérdés, amelyet fegyelmi bizottság elé kell vinni. Ebben a hallgatói önkormányzat is a diákok segítségére van. Mivel karunkon a konfliktuskezelésnek is 383 éves hagyományai vannak, dékánként vállalom, hogy kivizsgáljuk az ilyen ügyeket – emelte ki Sonkoly Gábor.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg.
Mint mondta, ebben az ELTE BTK meghatározó szerepet kíván játszani. – Nagyon fontos, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról, mi a bölcsészettudomány szerepe ma hazánkban, hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány. Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat.
Társadalmi részvétellel együtt kell lefolytatni azokat a vitákat is, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba. Ennek a kereteit is ki kell dolgozni – fogalmazott. Elmondása szerint a dokumentum arról is szól, hogy mi Magyarország helye a világban.
– Az ELTE BTK jelenleg hetven nyelvet oktat. Ezzel a világon a második. Ennél többet, 93 nyelvet, csak Pekingben tanítanak – fejtette ki.
Sonkoly Gábor szerint az is fontos lenne, hogy az alkalmazott bölcsészeti mesterképzések része legyen a pályázatírás oktatása, az interkulturális kommunikáció, a digitális bölcsészet, amely korunk legfontosabb kihívásaira keresi a választ.
– Mindezeken kívül nagyobb hangsúlyt helyeznénk a szakmai gyakorlatra, és ezen nemcsak a pedagógusképzést értem. Germanisztikai Intézetünknek például az Audival van szerződése – tette hozzá. Ismertetése szerint megfigyelhető egy olyan tendencia is Nyugat-Európában, hogy a kutató-mesterképzés marad kétéves, de a gyakorlati mesterképzés csak egyéves.
– Így akár két mesterképzést is elvégezhet egy diák, sőt még azt is megteheti, hogy nem egymás után, hanem évekkel később, amikor szüksége lesz rá – mondta a dékán.
