Zökkenőmentesen kezdődött az év, tavaly december végéig megtörtént az intézmények működtetésének átvétele – közölte Palkovics László a Köznevelési Kerekasztal idei első ülését követően. Az oktatásért felelős államtitkár elmondta: az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások nagyrészt megállapodással zárultak, hat esetben viszont nem tudtak megegyezni, így miniszteri határozatra volt szükség az érintett intézmények átvételéről. – Tovább tárgyalunk az önkormányzatokkal annak érdekében, hogy az iskolák működése zavartalan legyen – hívta fel a figyelmet. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy január elsejétől az oktatást segítő kollégák jövedelme – függetlenül attól, hogy milyen fenntartású intézményben dolgoznak – tíz százalékkal növekedett, ebből hét százalékot automatikusan kaptak meg, három százalékot pedig az intézményvezető döntése alapján.
Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy a kerekasztal a következő hónapokban foglalkozik majd többek között a pedagógus továbbképzési rendszer átalakításával és megtárgyalja a digitális oktatási stratégia cselekvési tervét. Napirenden lesznek az intézményfenntartó átalakításával kapcsolatos ügyek, és a résztvevők külön kérésként fogalmazták meg, hogy jöjjön létre egy vezetői munkacsoport, amely az intézményvezetők helyzetével, feladatával foglalkozik. Lapunk kérdésére Sipos Imre elmondta, a PISA-eredmények tegnapi tárgyalásakor az azokat elemző szakemberek adtak egy tájékoztatást, ugyanakkor nemcsak a PISA-ról, hanem a TIMSS-ről, valamint az országos kompetencia mérésről is. Döntés született arról, hogy a fórum egy javaslatcsomagot fogalmaz meg az államtitkárság számára, és azokat figyelembe véve kerül egy ajánlás a kormány elé. Sipos Imre közölte azt is, hogy az új Nemzeti alaptanterv koncepciójával várhatóan tavasszal foglalkoznak.
A tájékoztatón bemutatkozott Solti Péter, a Klebelsberg Központ leendő elnöke, aki elmondta: az intézményirányításért és finanszírozásért felelős miniszteri biztosként 2014 december óta a fő feladata volt, hogy a felsőoktatási intézmények működésének átláthatóságát segítse. Emlékeztetett: a korábbi Klik központi szinten döntött nagyon sok olyan ügyről, amely azonban helyi szinten érvényesült. – Tavaly átalakult a jogszabályi környezet, amely meghatározta a tankerületi központok működését és Klebelsberg Központ szerepét. A továbbiakban fontos, hogy kialakuljon a stabilitás a köznevelés irányításában, továbbá, hogy a felelősség és a hatáskörök egyértelműbbek legyenek és közelebb kerüljenek az iskolákhoz – hangsúlyozta.
Palkovics László kérdésre válaszolva elmondta: Pölöskei Gáborné leköszönő elnök és Jenei Zoltán miniszteri biztos határozott időre vállalták feladatukat. Hozzátette, az új elnök esetében a Klebelsberg Központ élére olyan szakembert kerestek, akinek van intézményirányítási tapasztalata, a szakmai elnökhelyettesi pozícióban pedig iskolavezetési múltra van szükség. – Hajnal Gabriellának az a tudása, amellyel az oktatás-nevelés területén rendelkezik, mindenképpen hasznosítható – mondta az államtitkár. Annak kapcsán, hogy a leendő elnökhelyettes eddig a pedagógusok sztrájkbizottságának volt a tagja, Palkovics hangsúlyozta: az, hogy a leendő elnökhelyettes eddig „az asztal másik oldalán ült”, jelentőséggel bír, hiszen ebben a funkcióban pontosan érti a tanárok, vezetők mint munkavállalók érdekeit.
Változatlan cél
– A célom ugyanaz, a gyerekekért tenni és azon dolgozni, hogy az oktatásban javuljanak a körülmények – fogalmazott lapunknak Hajnal Gabriella, aki eddig a pedagógusok sztrájkbizottságában vett részt az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnökeként, január közepétől azonban már a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesi posztját tölti be. Érdeklődésünkre elmondta, a konkrét felkérést a feladatra néhány hete kapta. Hajnal Gabriella, akinek 17 éves intézményvezetői tapasztalata van, és jelenleg is irányít egy két tannyelvű intézményt, rámutatott: az utóbbi időben történtek pozitív elmozdulások az oktatásban, így például az intézményfenntartó működése szempontjából az elmúlt fél év gazdasági szempontból jobban alakult, mostanra kiszámíthatóbb a költségvetés. – Várhatóan már nem állnak elő olyan helyzetek, hogy nincs kréta az iskolában – tette hozzá. A leendő elnökhelyettes kitért arra is: az 58 tankerület létrehozásával nagyobb önállóságot ígért a szaktárca, és ez a mostani rendszer járható útnak tűnik. Szerinte sok függ a tankerületi igazgató hozzáállásától, és egyelőre úgy tűnik, valóban bevonják az iskolaigazgatókat a döntési folyamatokba, így már a költségvetésbe is. Annak kapcsán, hogy a sztrájkbizottság tagjaként több alkalommal felhívta a figyelmet a pedagógusok leterheltségére, Hajnal Gabriella leszögezte: a tanárok terheinek mérséklése érdekében bőven van még teendő, szerinte többek között igazságosabbá kell tenni a kötelező óraszámot. Jelenleg ugyanis van olyan pedagógus, akinek 22, míg másnak 26 órája van. Hozzátette: szükség van a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésére is. Hajnal Gabriella arról is beszélt: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, a sztrájkbizottság tagja elfogadta döntését, és a szabályoknak megfelelően decemberben lemondott a szakszervezeti elnökségről. – Eddig is volt, amiben nem értettünk egyet, és tény, most előáll egy másik helyzet. Ugyanakkor azt gondolom, ettől még lehet együtt dolgozni a közös célokért – hívta fel a figyelmet. (Sz. L.)