A mai Óbuda San Marco utca és a Flórián tér közötti részét jól ismerik a régészek. A terület római kori beépítettségéről viszonylag sok, ám töredékes információja van a tudománynak. Nagy része az aquincumi katonaváros lakóövezete lehetett, ám kissé nyugatabbra, a mai Bécsi út táján már feltehetően az itt állomásozó légiót kiszolgáló fazekastelep húzódott.
Az ókori aquincumi katonaváros területén fekvő telken – ahol most pincegarázsos társasház épül – idén nyáron és ősszel több ütemben végeztek régészeti kutatásokat. A területen a Kr. u. 2–3. században lakóépületek álltak egy közel négy méter széles kövezett út két oldalán. Az épületeket a késő római korban elhagyták, a romok közé időnként temetkeztek, de az utat a Kr. u. 4–5. századig használták. Az aranyérmét az elmúlt hetekben a San Marco utcai feltáráson találták fémkereső műszer segítségével.
Az elhagyott római épületek fölötti rétegből került elő az a solidus, amely II. Theodosius (Kr. u. 401–450) keletrómai császár konstantinápolyi pénzverdéjében készült. A Kr. u. 440-es években vert érme előlapján a császár portréja, hátoldalán a fővárost, Konstantinápolyt megtestesítő nőalak látható. Ebben az időben a Kárpát-medence nagy része már a hunok uralma alatt állt. Az egykori pannóniai provinciák jelentős részét a 430-as években kiürítették, és átadták a rómaiak az előretörő keleti népeknek.
A Magyarmúzeumok.hu portálon olvasható anyag szerint a keletrómai udvar évente jelentős pénzzel és ajándékokkal vásárolta meg a békét a hun uralkodóktól, Rugától, majd utódjaitól, Attilától és Bledától (Buda). Egy ilyen bizánci aranypénzben küldött „adónak” egy részét találták meg 1963-ban a Hódmezővásárhelyhez közeli Szikáncson. Az egyik ottani tanyáról előkerült 1439 darab aranypénz túlnyomó többségét szintén II. Theodosius császár korában verték.
Nem kizárt, hogy az Óbudán talált érme is egy ilyen konstantinápolyi „adóból” származik. (A hunoknak történő adófizetésről az írásos források is megemlékeznek). Egy hasonló aranysolidus birodalmi vásárlóértéke a korban mintegy 320 liter gabona volt, egy lovas katonának ez az összeg másfél havi zsoldját jelentette.
„A San Marco utcai ásatáson az egykori római kori katonaváros részletei kerültek elő (kövezett út részlete, épületmaradványok) és néhány késő római (3–4. századi) temetkezés” – tájékoztatott Vámos Péter ásatásvezető régész.
Tárgyleletek közül viszonylag sok érmére (zömében különböző címletű bronzveretek, illetve néhány ezüstveret a római kor különböző időszakából), egyéb fémleletekre (bronz- és vastárgyak kisebb-nagyobb töredékei) valamint kerámiaedények töredékeire bukkantak.
Ez utóbbiak viszonylag nagyobb mennyiségben kerültek elő, ami nem meglepő, hiszen az ásatásokon általában a kerámiatöredékek teszik ki a leletek többségét. Ezeken kívül nagyobb mennyiségben állatcsonttöredékeket is találtak, melyek nagy része feltehetően az étkezési hulladék kategóriájába sorolandó.
Az érme súlyát még nem mérték meg, de kiindulva abból, hogy a solidus címlet hivatalosan 1/72 római font, azaz 4,54 gramm tiszta arany volt, ezért feltehetően a San Marco utcában talált darab is 4,5 gramm lehet. Az értékes, Budapest területén egyedülálló aranypénzt hamarosan a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán csodálhatják meg az érdeklődők.