Továbbra is kiemelt figyelmet kap az embercsempészek elleni fellépés a rendőrség, különösen a Terrorelhárítási Központ (TEK) felderítő tevékenysége során – tudta meg a Magyar Idők rendészeti forrásból.
A szervezett bűnözők évekkel korábban rátelepedtek a migrációra, ám a 2015-ös menekülthullám nyomán meghozott törvényi szabályozás, illetve a leginkább migrációs nyomásnak kitett szerb–magyar határ fizikai védelmének kiépítése napjainkra kétségbevonhatatlanul meghozta az eredményét. A statisztikai adatok egyre kevesebb zöldhatáron belépni próbáló migránsról és az embercsempészek elleni büntetőeljárások folyamatosságáról tanúskodnak.
Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika szerint a rendőrség 2015-ben 69, 2016-ban 66, míg idén az első négy hónapban már 27 esetben javasolt vádemelést bűnszervezetben elkövetett embercsempészet miatt, és az ügyészség valamennyi esetben vádat is emelt. Mint lapunknak felderítők megfogalmazták, senki számára nincs könyörület; aki maffiaszerűen kihasználja a migrációs nyomást, bűnhődik, illetve bűnhődni fog, és a büntetőeljárások során nincs etnikai vagy származásai megkülönböztetés.
Így jutott el az elsőfokú ítéletig csütörtökön a Kecskeméti Járásbíróságon egy szír–magyar férfi vezette embercsempész bűnszervezet: a tizenhárom tagból tizenegyet 1 év 8 hónap és 3 év 6 hónap közötti börtönbüntetéssel – kilencet közülük bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt –, kettőt pedig pénzbüntetéssel sújtottak. A szír–magyar kettős állampolgárságú főnök magyar, szerb, szír és tunéziai állampolgárok bűnszervezetét irányította, és Magyarországon keresztül csempésztek be embereket úgynevezett harmadik országokból Ausztriába, illetve Németországba. A hierarchikusan felépített szervezetbe tagozódtak a szervezéssel, koordinálással és a migránsok szállításával foglalkozó vádlottak. A haszon elosztását a „vezetőség” szabályozta és az elsőrendű vádlott intézte.
Hatékonyan működnek a hatóságok
Az ügyészségi bűnügyi statisztika adatai szerint 2015 negyedik negyedévében 700, 2016-ban 208, idén május 2-ig 33 a schengeni határon érkezett migráns köthető közvetlenül embercsempészekhez. Ugyanakkor a rendőri erők a mélységi ellenőrzés bevezetése, 2015. október 17-e óta elsősorban az Ausztria felé vezető utakon fogtak el olyan – hazánkban többségében menedékkérelmet előterjesztő – migránsokat, akik kérelmük elbírálása előtt jogellenesen akartak továbbutazni Nyugat-Európába.
A statisztika arról is árulkodik, hogy mennyire hatékony a szerb–magyar határon kiépített fizikai védelem, a mára már kettős kerítés. 2015 október 17-től az év végéig 738 illegális belépőt fogtak el a zöldhatáron, közülük 559-et a magyar–szerb határon, míg a magyar–ukrán szakaszon 135, a magyar–román határon pedig 44 embert fogtak el. 2016-ban a szerb határon 17 555, az ukrán határon 359, a román határon 308, a horvát határon 14 embert, összesen 26 700 főt tartóztattak fel.
A fizikai és élőerős védelem, a büntetőtörvénykönyv szigorítása, valamint a hatóságok felderítő tevékenységének jelentős megerősítése és felpörgetése következtében idén május 2-ig már csak 3120 illegális határátlépőt tartóztattak fel a magyar hatóságok. Még látványosabb a határzárral próbálkozók számának csökkenése. Határzár tiltott átlépésével 2015 negyedik negyedévében 1081-en, 2016-ban 3050-en próbálkoztak. A kerítést megrongálva tiltott határátlépést követett el 109, illetve 129 ember. 2017-ben eddig még senki sem próbálkozott a határzáron átjutással.
Az operatív felderítés adatai szerint nem zárható ki, hogy ha a krízistérségből ismét tömegek indulnak meg Európa felé, a határzárat Románia felé próbálják kikerülni.
Arra is vannak jelek, hogy az embercsempészettel foglalkozó bűnözők egyéb bevételi forrást próbálnak ki, így átnyergelnek dohány-, drog-, vagy akár fegyvercsempészetre.
