A közelmúlt tragikus agyhártyagyulladásos esetei újra rávilágítottak a védőoltások jelentőségére. Mint emlékezetes, egy végzős budapesti gimnazista meghalt, egy másik pedig intenzív osztályra került a meningococcus-fertőzés miatt kialakult gennyes agyhártyagyulladás következtében. Tavaly ez a baktérium 36 megbetegedést és 9 halálesetet okozott, pedig létezik ellene védőoltás. Gennyes agyhártyagyulladást több baktérium is okozhat, az egyik ellen kötelezően és ingyenesen oltják a csecsemőket 2 hónapos kortól (ez az úgynevezett Hib-oltás). A meningococcus baktérium két típusa ellen is van forgalomban többféle oltóanyag is, de ezért már fizetni kell.
A kormány néhány hónappal ezelőtt döntött arról, hogy a jövő évtől ingyenessé teszi a meningococcus-C elleni védőoltást, ha azt két év alatti gyermeknek adják be. Ez az egyetlen olyan nem kötelező oltás, amelyet jelenleg is 70 százalékos támogatással lehet megvásárolni. A másik, a B típus elleni oltáshoz viszont továbbra sem jár majd támogatás, annak ellenére, hogy az agyhártyagyulladásos esetek túlnyomó többségéért egész Európában együttesen felelős a B és C típusú baktérium. A meningococcus-B elleni ráadásul az egyik legdrágább a gyermekkorban ajánlott védőoltások közül, egy adagja 27-30 ezer forintba kerül, és a gyermek korától függően legalább két adag kell belőle.
Ráadásul nem a gennyes agyhártyagyulladás elleni az egyetlen ajánlott védőoltás, jelenleg hét olyan betegség van, amely ellen létezik vakcina, de nem szerepel a kötelező védőoltások között, és nem is jár hozzá tb-támogatás. Ilyen még a bárányhimlő, a rotavírus-fertőzés, a kullancsok által terjesztett agyvelő-agyhártyagyulladás, az influenza, a fertőző májgyulladás és a méhnyakrákot okozó humán papillomavírus (HPV) is. Annak a szülőnek, aki mindegyik fertőzéssel szemben védetté szeretné tenni gyermekét, ma még mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert az említett oltások összesen csaknem 200 ezer forintba kerülnek.

Jelenleg hét betegség elleni vakcina beadása nem kötelező
A gyermekorvosok az utóbbi időben több alkalommal is sürgették a rotavírus és a bárányhimlő elleni oltás állami támogatását, elsősorban az elkerülhető halálesetekre, illetve kórházi kezelésekre hivatkozva. Magyarországon évente 5-7 ezer gyermek fertőződik meg rotavírussal, és nagyjából kétezren kórházba is kerülnek az akár súlyos szövődményekkel, elsősorban kiszáradással járó megbetegedés miatt. Az ártalmatlannak tűnő bárányhimlő súlyos szövődményei – szívizom-, tüdő-, máj- vagy ízületi gyulladás, vérmérgezés vagy akár agyvelőgyulladás – miatt minden évben 300-400 gyerek szorul kórházi kezelésre.
A vakcinákra költött forintok már igen rövid idő alatt megtérülnek – állítják a szakemberek. A bárányhimlő-vakcina beemelése a védőoltási programba hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak. Ennek az összegnek azonban a duplájába, mintegy 3 milliárd forintba kerül a gyógykezelések és a szülők táppénze, illetve a kieső munkanapokból fakadó veszteség. Ami a rotavírus-védőoltást illeti, egy, a hazai kórházakban végzett felmérés adatainak alapján néhány éve mintegy félmilliárd forintra becsülték a jelentett fertőzöttek gyógyítási költségét, és ebben nem szerepelnek a kórházon kívüli gyógyszerkiadások. A vírus ellen jelenleg kétféle védőoltás kapható, ezeket azonban csak kevesen engedhetik meg maguknak, mert egyenként 13-19 ezer forintba kerülnek, és ezekből is legalább két adag szükséges.
Segít az állam
Tizenegy olyan fertőző megbetegedés van, amely ellen Magyarországon jelenleg kötelező és ezzel együtt térítésmentes is a védőoltás. Ezek a tbc, a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs, a gyermekbénulás, a kanyaró, a mumpsz, a rubeola, a májgyulladást okozó Hepatitis-B, a Hib okozta gennyes agyhártyagyulladás és a jellemzően az influenza következményeként kialakuló pneumococcus. Emellett a 7. osztályos lányok 2010 óta ingyenesen vehetik igénybe a HPV-oltást is, ha azt szüleik számukra igénylik. A kötelező vakcinákat az állam finanszírozza, az ajánlottak közül pedig főleg a rotavírus elleni oltás költségét egyre több önkormányzat vállalja át részben vagy egészében a szülőktől.