Hárommilliárd eurós forgalmat gerjesztettek tavaly a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) irodái, vagyis fontos gazdaságélénkítő szerepet töltenek be – idézte lapunknak Surján László, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója a napokban megtartott, sorrendben 47. Jean Monnet-esten elhangzottakat.
A rendezvény a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatokról szólt, a témák között pedig az is szerepelt, hogy Magyarország külkereskedelmében Németország 25 százalékot tesz ki, de a szomszédos országok és Lengyelország ugyanekkora súlyt képvisel.
– Míg német viszonylatban elsősorban nemzetközi óriáscégek adják a forgalmat, addig a környező országok és Lengyelország esetében a kis- és közepes vállalkozások. Sokkal több magyar ember dolgozik e régió kereskedelmi igényeinek a kielégítésén, mint az erősen automatizált német vonalon – hangsúlyozta Skapinyecz Péter, a MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózat Kft. ügyvezetője.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház stratégiai célja a határokon átívelő magyar–magyar gazdasági kapcsolatok erősítése, a hazánk és a közép-európai régió országai közötti együttműködések dinamizálása.
Környi Zoltán, a párkányi kereskedőház irodavezetője azt emelte ki, hogy az elmúlt években Szlovákia és Magyarország között a gazdasági partnerség fokozottan erősödött, amit ők a párkányi régióban is érzékelnek. Surján László hangsúlyozta: a tapasztalatok szerint a partnerországok többségében pozitívan fogadják a magyar befektetéseket és a hazai vállalatokat. – Nekünk, akik a megbékélésben vagyunk érdekeltek, ez nagyon fontos – tette hozzá.
A Felvidék szegény térségeinek is fontos a hazai támogatás
Fotó: Havran Zoltán
Lelkes Gábor, a Szlovákiai Magyar Közgazdásztársaság elnöke arra mutatott rá, hogy a Felvidéken a magyarlakta területek támogatása sosem volt prioritása az önálló Szlovákia régiófejlesztési politikájának, Dél-Szlovákia ezért elmaradott térség lett, a felvidéki magyar közösségek pedig az elmúlt negyedszázad alatt a gazdasági rendszerváltozás veszteseivé váltak.
Hozzátette: 2017 őszén a forráshiányos környezetben nagyon sokat segített a felvidéki nemzetrésznek a magyar kormány Felvidéki gazdaságfejlesztési programja, ami a felvidéki gazdák, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatását célozta meg. Ez jelentősen hozzájárul a magyarlakta régiók gazdasági felzárkóztatásához.
Käfer István irodalomtörténész azt hangsúlyozta, hogy a magyar–szlovák gazdasági kapcsolatoknak nagyon komoly történelmi és kulturális alapjai vannak, a közös népdalkincstől az együtt megvívott harcokig, amiket a Trianont követő évszázadban elhallgattak, de ezeket fel lehet éleszteni, és lehet, sőt kell rájuk építeni.