A zsarolóvírusnak több fajtája van, lényege, hogy zárolással használhatatlanná teszi a számítógépet, a feloldásért pedig pénzt követel. Az ilyen típusú támadásokat a magyar jogrend információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűncselekményének tekinti.
Ebbe a körbe azonban a bűncselekmények sokkal szélesebb köre is beletartozik, külön statisztikát nem vezetnek a zsarolóvírusos támadásokról. Ebből következik, hogy nem lehet tudni, mennyire elterjedt ez a támadási forma, illetve azt sem, hány olyan ember fizethetett, aki ilyen támadás áldozatául esett. Idén már lehetett olyan esetről hallani, amikor egy veszprémi kórház rendszere fertőződött meg, és számos hír jelent meg arról, hogy világszerte ért támadás kórházakat.
A fizetési szolgáltatók információi utalhatnak az elkövetőkre
Az ORFK szerint bűncselekmény gyanúja esetén a feljelentés megtételét követően a nyomozó hatóságok megteszik a lépéseket az elkövető beazonosítása és felkutatása érdekében.
A fizetési szolgáltatóktól szerzett információk is utalhatnak az elkövetőkre. Ezek az adatok felhasználhatók a bizonyítás során, mivel a legtöbb zárolásnál egy meghatározott szolgáltatót kell igénybe venni a díj megfizetéséhez.
A rendőrségi ajánlás is megegyezik azzal, amit az informatikai szakemberektől már többször lehetett e témában hallani.
A bűncselekmény megelőzése érdekében a felhasználóknak minden esetben érdemes egy külön meghajtóra biztonsági mentést készíteni számítógépük adattartalmáról vagy olyan beállítást választaniuk, amely a gép újraindításakor biztonsági mentést végez. Ajánlott ezen felül rendszeresen frissíteni a számítógép operációs rendszerét, vírusirtóját és kerülni olyan elektronikus levelek megnyitását, amelyek mellékletének kiterjesztése, illetve az e-mailek feladója ismeretlen.
