Átlagosan 130 ezer forint többletbevételhez jutnak havonta, praxisonként az idén a háziorvosok és a házi gyermekorvosok. Az emelést még ebben a hónapban, januárig visszamenőleg fizeti ki nekik az egészségbiztosító. Ez azt jelenti, hogy 2015 után éves szinten idén is tízmilliárd forintot osztanak szét a háziorvosi praxisok között. A többletjuttatás a háziorvosi rendszer legégetőbb problémáinak egyikére, az alulfinanszírozottságra ugyan némi gyógyírt jelenthet, a másik három problémára – az elöregedésre, a tartósan betöltetlen praxisok magas számára és az eltérő szakmai minőségre – azonban legfeljebb áttételesen lehet hatással.
A legfőbb gond ezek közül az, hogy míg a most praktizáló háziorvosok kétharmada, nagyjából kétezer kolléga már öt éven belül nyugdíjaskorú lesz, évente csak 60-80 fiatal orvos választja ezt a szakmát. De az évtizedre visszavezethető statisztikák szerint is az utóbbiaknak is csak a 25 százaléka áll munkába közvetlenül a végzést követően, de öt-hat év múlva sem sokkal jobb, mindössze 55-60 százalékos ez az arány.
Így érthető, hogy a jelenlegi számítások szerint öt-tíz éven belül a mostani 7500 helyett már csak ötezer praxisra elegendő orvos lesz, és hogy – amint arra az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy 2015-ös tanulmánya is rávilágított – míg most még „csak” mintegy háromszázezer, 2025-ben már 4,65 millió ember nem jut megfelelő alapellátáshoz, mert nem lesz elég háziorvos az országban.
Évente mindössze 60-80 végzett szakember választja ezt a hivatást
Az 5700 háziorvosi praxisból a júliusi statisztikák szerint több mint 260 településen csaknem 300 tartósan betöltetlen, ami azt jelenti, hogy helyettesítő orvos látja el a betegeket, mert legalább hat hónapja nincs saját háziorvos az adott településen. Van, ahol ez a helyzet nem fél, hanem már több mint tíz éve tart, például a Békés megyei Kisdombegyházán és Gádoroson, a Nógrád megyei Karancslapujtőn, a Borsod megyei Putnokon vagy a Baranya megyei Nemeskén.
Az említett települések polgármesterei gyakorlatilag egyöntetűen úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy azért nem találnak háziorvost, mert az alacsony lakosságszám miatt csak kevés tajkártya után jár bevétel. Így a kistelepüléseken akkor sem éri meg állást vállalni, ha a letelepedést akár központilag, akár helyben támogatják, ahogyan az több településen is jellemző, ahol ingyen biztosítja az önkormányzat az orvosnak a rendelőt, a felszerelést, a szolgálati lakást, sőt, még a helyi iparűzési adótól is eltekintenek.
Úgy tűnik azonban, hogy a hosszú évek során az állandó háziorvos nélküli településeken élők hozzászoktak ahhoz, hogy csak meghatározott időnként jön át hozzájuk orvos a szomszéd települések valamelyikéről, és hogy receptet a falugondnokkal vagy a gondozónővel íratnak fel. A betegellátásban az orvoshiány eddig, mint mondták, sehol sem okoz nagyobb gondot, ezeken a helyeken jellemző a központi ügyeleti rendszer, és – mint például Nemeskén – hogy falubusszal, kísérettel viszik be a városba a szakellátásra szoruló időseket.
A kedvezőtlen helyzet ellenére szerencsére mindig sokan jelentkeznek a központi költségvetési forrásból évről évre meghirdetett letelepedési és praxisvásárlási támogatásra. Az előbbi az üres praxisok betöltését célozza, az utóbbi pedig a tőkével még nem rendelkező fiatal orvosok praxisvásárlását szolgálja, ezáltal persze azt is, hogy a nyugdíjkorhatárt már betöltött doktorok végre valóban nyugalomba vonulhassanak. A praxisvásárlásra idén is összesen 250 millió forint, letelepedésre pedig ismét 500 millió forint a pályázati keret. Jelentkezni október közepéig lehet.
