– Bár januárban és februárban az influenzaszerű megbetegedésekre irányul a legnagyobb figyelem, a téli hónapokban az orrmelléküreg-gyulladás jóval nagyobb arányban fordul elő a fül-orr-gégészeti ambulanciákon és a háziorvosoknál – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának igazgatója, aki szerint az intézménybe minden harmadik-negyedik beteg ilyen jellegű kórképekkel érkezik.
– A betegség cseppfertőzéssel terjed, a magas esetszámot pedig főként az okozza, hogy a felnőttek és a gyerekek vírusos náthával, influenzával fertőzötten, legyengült immunrendszerrel térnek vissza a közösségbe, így egy bakteriális felülfertőződés hatására a pár napig tartó egyszerű nátha könnyedén arc- és homloküreg-gyulladássá fajulhat – figyelmeztetett Tamás László.
– A betegség orrfolyással, orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik, ami a melléküregek elzáródása miatt feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó fájdalmával folytatódik, de esetenként láz is jelentkezhet. Látványos különbség ugyanakkor, hogy míg közönséges nátha esetén a váladék hígabb állagú és átlátszó, addig az arc- és homloküreg-gyulladást általában féloldali, csak az egyik orrfelet érintő, nagy mennyiségű, sűrű, zöldes vagy sárgás váladékozás jelzi. Az orrfújás ilyenkor sokkal nehezebb és gyakran megmarad a dugulásérzet – hívta fel a figyelmet a klinika igazgatója.
Szavai szerint az arc- és homloküreg-gyulladások kialakulásához a kórokozók mellett az anatómiai sajátosságok is hozzájárulnak. A felnőtteknél ilyen például az orrsövényferdülés vagy az orrpolip, a gyerekeknél pedig leginkább a megduzzadt orrmandula és a rossz orrfújási technika hajlamosít melléküreg-gyulladásra.
Akut vírusos arcüreggyulladás esetén az orrspray-k képezik a terápia alapját. Akut bakteriális arcüreggyulladás során általában antibiotikumos terápiát érdemes alkalmazni, amelynek célja a bakteriális fertőzés megszüntetése, a betegség időtartamának megrövidítése és a szövődmények megelőzése. Emiatt nagyon fontos, hogy a szakorvos által előírt időtartamig és mennyiségben szedjük a gyógyszert, azonban nem minden esetben van szükség antibiotikumra.
– Az enyhe és középsúlyos esetekben a bakteriális arcüreggyulladás antibiotikum nélkül is gyógyul, a terápiát pedig ki lehet egészíteni inhalálással és infralámpa használatával – hívta fel a figyelmet Tamás László, hozzátéve, hogy előbbi hatására megnyílnak a melléküregek, míg utóbbi csökkenti a gyulladást. A betegséget gyakori kézmosással és a lakás rendszeres szellőztetésével lehet megelőzni, de a legfontosabb óvintézkedés, amit tehetünk, hogy félig gyógyult-félig beteg állapotban nem megyünk közösségbe, és a gyermekeket sem visszük lázasan, náthásan a többi gyermek közé.