Az ombudsman 2014 óta kezeli a közérdekű bejelentéseket, a bejelentő kérésére akár anonim módon. Tavaly az elektronikus rendszeren beérkező 314 beadvány mintegy fele volt ténylegesen közérdekű bejelentésnek tekinthető. A bejelentők csaknem 90 százaléka kérte, hogy személyes adataihoz csak a hivatal férhessen hozzá.
A közérdekű bejelentések többek között magukba foglalják önkormányzatok eljárását, cégek adóelkerülő magatartását, vendéglátóhely működését, közterület-felügyelő viselkedését, a koldusmaffia terjeszkedését és sokféle korrupciós jelenséget. Azonban gyakori, hogy a bejelentő azonosítása sikertelen, ezért több vizsgált ügyben nem lehetett bizonyítékot találni.
Tavaly a leggyakrabban megkeresett intézmények között volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
A beadványok az esetek 56 százalékában voltak megalapozottak.
– Ezen ügyekben az eljáró szervek gondoskodnak az adott körülmény orvoslásáról, a veszélyeztetett társadalmi érdek érvényesítése érdekében. A lezárt ügyek közül 21-ben nem állapított meg a biztos az alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot a közérdekű bejelentés intézése során – áll a dokumentumban.
A koldusmaffia terjeszkedéséről is sok panasz érkezett
Az ombudsman egy másik, 2015 óta élő feladatköre előre be nem jelentett helyszíni látogatásokkal ellenőrizni az ENSZ kínzás elleni egyezményének betartását és erről jelentést készíteni a világszervezetnek. Magyarországon több ezer helyen tartanak fogva embereket: a büntetés-végrehajtáson kívül például rendőri és katonai fogdákban, javító-nevelő, illetve elmemegfigyelő intézetekben.
A parlamenti beszámoló szerint a 2016-ban lezajlott tíz helyszíni ellenőrzés kapcsán megállapítható: „Aggasztó a meglátogatott fogvatartási helyeken tapasztalt, gyermekek közötti fizikai, illetve szexuális erőszak, a gyermekprostitúció és a droghasználat, valamint az elkülönítési eljárások jogszabályi és szakmai hiányossága.”
A beszámoló kitér arra is, hogy lényeges a hatóságokkal folytatott párbeszéd, a megelőzésben pedig az ellenőrzéseknek van fontos szerepe. Ombudsmani ellenőrzés volt többek között házi őrizet helyszínén, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, egy budapesti gyermekotthonban, a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében és több másik vidéki büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézetben, továbbá több fővárosi rendőrségi fogdán.
A bírósági végrehajtásról a beszámoló úgy fogalmazott: nem működik kellő hatékonysággal, további fejlesztése szükséges, adott esetben a jogi szabályozás is teljes felülvizsgálatra szorul. A jelentés kitér arra, hogy a bírósági végrehajtási eljárások alapja jelentős részben különböző hitelkonstrukciókból származó lejárt tartozás, közüzemi díjtartozás. Ilyen egyéni élethelyzetekből fakadó problémák megoldása sok esetben továbbra is csak jogon túli eszközökkel, a szociális intézményrendszer fokozott igénybevételével lehetséges.
Felidézik: az ombudsman 2015-ben megfontolásra ajánlott olyan jogszabályi rendelkezés előkészítését, amely lehetővé teszi, hogy az adóalany adóhatósági eljárásban vitathassa az egyedi ügyben kivetett vagyoni típusú helyi adó értékarányosságát.
A gyermekétkeztetéssel, a gyámhivatali munkával, a speciális gyermekotthonokkal, a rokkantakkal és fogyatékkal élőkkel, az idősekkel, a felsőoktatási felvételi eljárások jogorvoslatával, illetve egyes jogállami kérdésekkel, így például a tisztességes, észszerű időn belüli hatósági eljárásokkal kapcsolatos ügyekre is kitértek a beszámolóban.
