Az ombudsman 2014 óta kezeli a közérdekű bejelentéseket, a bejelentő kérésére akár anonim módon. Tavaly az elektronikus rendszeren beérkező 314 beadvány mintegy fele volt ténylegesen közérdekű bejelentésnek tekinthető. A bejelentők csaknem 90 százaléka kérte, hogy személyes adataihoz csak a hivatal férhessen hozzá.
A közérdekű bejelentések többek között magukba foglalják önkormányzatok eljárását, cégek adóelkerülő magatartását, vendéglátóhely működését, közterület-felügyelő viselkedését, a koldusmaffia terjeszkedését és sokféle korrupciós jelenséget. Azonban gyakori, hogy a bejelentő azonosítása sikertelen, ezért több vizsgált ügyben nem lehetett bizonyítékot találni.
Tavaly a leggyakrabban megkeresett intézmények között volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
A beadványok az esetek 56 százalékában voltak megalapozottak.
– Ezen ügyekben az eljáró szervek gondoskodnak az adott körülmény orvoslásáról, a veszélyeztetett társadalmi érdek érvényesítése érdekében. A lezárt ügyek közül 21-ben nem állapított meg a biztos az alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot a közérdekű bejelentés intézése során – áll a dokumentumban.
Az ombudsman egy másik, 2015 óta élő feladatköre előre be nem jelentett helyszíni látogatásokkal ellenőrizni az ENSZ kínzás elleni egyezményének betartását és erről jelentést készíteni a világszervezetnek. Magyarországon több ezer helyen tartanak fogva embereket: a büntetés-végrehajtáson kívül például rendőri és katonai fogdákban, javító-nevelő, illetve elmemegfigyelő intézetekben.
A parlamenti beszámoló szerint a 2016-ban lezajlott tíz helyszíni ellenőrzés kapcsán megállapítható: „Aggasztó a meglátogatott fogvatartási helyeken tapasztalt, gyermekek közötti fizikai, illetve szexuális erőszak, a gyermekprostitúció és a droghasználat, valamint az elkülönítési eljárások jogszabályi és szakmai hiányossága.”
A beszámoló kitér arra is, hogy lényeges a hatóságokkal folytatott párbeszéd, a megelőzésben pedig az ellenőrzéseknek van fontos szerepe. Ombudsmani ellenőrzés volt többek között házi őrizet helyszínén, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben, egy budapesti gyermekotthonban, a Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében és több másik vidéki büntetés-végrehajtási, illetve javítóintézetben, továbbá több fővárosi rendőrségi fogdán.
A bírósági végrehajtásról a beszámoló úgy fogalmazott: nem működik kellő hatékonysággal, további fejlesztése szükséges, adott esetben a jogi szabályozás is teljes felülvizsgálatra szorul. A jelentés kitér arra, hogy a bírósági végrehajtási eljárások alapja jelentős részben különböző hitelkonstrukciókból származó lejárt tartozás, közüzemi díjtartozás. Ilyen egyéni élethelyzetekből fakadó problémák megoldása sok esetben továbbra is csak jogon túli eszközökkel, a szociális intézményrendszer fokozott igénybevételével lehetséges.
Felidézik: az ombudsman 2015-ben megfontolásra ajánlott olyan jogszabályi rendelkezés előkészítését, amely lehetővé teszi, hogy az adóalany adóhatósági eljárásban vitathassa az egyedi ügyben kivetett vagyoni típusú helyi adó értékarányosságát.
A gyermekétkeztetéssel, a gyámhivatali munkával, a speciális gyermekotthonokkal, a rokkantakkal és fogyatékkal élőkkel, az idősekkel, a felsőoktatási felvételi eljárások jogorvoslatával, illetve egyes jogállami kérdésekkel, így például a tisztességes, észszerű időn belüli hatósági eljárásokkal kapcsolatos ügyekre is kitértek a beszámolóban.