Húsz hónap alatt több mint 121 milliárd forintot költött a kormány a magyar egészségügyre a kórházak adósságrendezésén keresztül – közölte az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán egy szakmai konferencián úgy fogalmazott: soha nem kezdték még az évet a kórházak olyan kevés adóssággal, mint az idén, legalábbis azóta biztosan nem, hogy központi nyilvántartást vezetnek a tartozásokról. 2016 végén 13,4 milliárd forint lejárt számlájuk volt az intézményeknek, részben annak köszönhetően, hogy a korábbinál lényegesen lassabban növekedtek a tartozások. Míg 2014-ben havi 4,1 milliárd forinttal gyarapodott az adósságállomány, tavaly már csak 2,5 milliárdot tett ki az átlagos növekedés. – Hacsak nem lesz havaria, az év végéig 20 milliárd alatt tartható a tartozásállomány – mondta, hozzátéve: ezért még rengeteget kell dolgozni.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy tavaly az eredeti 982 milliárd forintos előirányzattal szemben végül 1074 milliárd forintból gazdálkodhatott az ágazat, ez összességében 92,5 milliárdos növekményt jelent. Ebből 19 milliárdot fordíthattak béremelésre, amit – mint Ónodi-Szűcs Zoltán jelezte – nemcsak hogy folytatni fognak idén, de azon is dolgoznak, hogy az ápolóknál orvosolják a bértáblában azokat a torzulásokat, amelyeket a központi minimálbér- és garantáltbér-emelés okozott. Ennek érdekében már tárgyalnak a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) arról, hogy a kórházak megtarthassák a járulékcsökkentés nyomán keletkezett megtakarításokat. Összességében csak a kórházaknál 8 milliárd forintra tehető az így megspórolt közteher, amit a jelenlegi előírások szerint elkülönítetten kell kezelniük a közintézményeknek. A gazdasági-műszaki személyzet fizetésemelésére azonban helyben kell forrást találni – mondta, arra ugyanis az államtitkár nem lát megoldást, hogy központilag rendezzék annak a kilencezer embernek a fizetését, akik nem részesültek sem az egészségügyi béremelésből, sem pedig a minimálbér-emelésből.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a jelenlegi három mellé hamarosan húsz új szűrőbuszt szereznek be annak érdekében, hogy a kistelepüléseken élők közül is minél többen részt vehessenek a népegészségügyi szűréseken. Közölte, hogy a népegészségügyi stratégiát is meg szeretnék újítani, szinkronba hozva azt az európai uniós programokkal.
A konferencián Cserháti Péter, az Egészséges Budapestért program miniszteri biztosa elmondta: a szuperkórházakkal, valamint a hozzájuk tartozó úgynevezett társkórházakkal kapcsolatos beruházásokat várhatóan kiemelt projektté nyilvánítja a kormány, erről heteken belül megjelenhet a rendelet. Ez lehetővé teszi majd a beruházások engedélyeztetésének és végrehajtásának felgyorsítását.