A politikus tájékoztatása szerint 401 alapszervezet élt a jelölési jogával és 556 küldött jelent meg a kongresszuson.
Sneider Tamás a szavazatok 54 százalékát, 298 voksot szerzett meg, a másik jelölt, Toroczkai László pedig 46 százalékot kapott, ami 256 szavazat. Az érvénytelen szavazatok száma kettő volt – tájékoztatott Mirkóczki Ádám.
Azt is ismertette, hogy a szavazást megelőzően mindkét jelölt 12 perces beszédet mondott, azelőtt pedig Vona Gábor leköszönő pártelnök tartott egy értékelő beszédet az elmúlt kétéves elnökségi ciklusról. A szóvivő kellően önkritikusnak és tényszerűnek írta le ezt a felszólalást.
A szoros eredményt és az esetleges pártszakadást firtató kérdést úgy kommentálta: két nagyon erős személy indult az elnöki posztért, nem várt 80-20 százalékos győzelmet egyik fél javára sem. A Jobbik történetében nem is volt még ennyire éles elnökválasztás – értékelt.
Arra a kérdésre, hogy egy küldött távozóban a sajtó elé dobta küldötti kártyáját, úgy reagált, nem tudja ki az, nyilvánvalóan Toroczkai László iránt elkötelezett ember volt, aki így fejezte ki csalódottságát. Abszolút nem ilyen hangulatban telt a tanácskozás – tette hozzá, jelezve, legfeljebb 10-15-en távoztak, a határozatképességhez mintegy 270 embernek el kellene menni.
A kongresszus az elnökhelyettes, az alelnökök és a választmányi elnök megválasztásával folytatja munkáját.
Botrányos ügyeiről híres a Jobbik új elnöke
Az eddigi elnök, Vona Gábor a választási kudarc után mondott le, és az elmúlt két hónapban egyértelművé tette, hogy ő a Sneider Tamás – Gyöngyösi Márton párosra bízná a Jobbik vezetését. Mindketten a Jobbik ismertebb politikusai közé tartoztak már az elmúlt években is. A sajtó többször cikkezett a botrányosnak tartott ügyeikről és nyilatkozataikról – olvasható a közmédia internetes portálján.
1992. október 23-án Göncz Árpád akkori köztársasági elnök a Parlament lépcsőjén tartott volna ünnepi beszédet. Tiltakozók egy csoportja azonban szóhoz sem hagyta jutni az egykori államfőt, akik között Sneider Tamás is ott volt.
Felfüggesztett szabadságvesztést kapott
A Jobbik immár elnökké választott politikusa akkoriban a Nemzeti Ifjak Egyesületének vezetője volt, radikális körökben pedig csak Roy-ként ismerték. Szintén 1992-ben például egy roma származású ember megveréséért felfüggesztett szabadságvesztést kapott.
A radikális irányvonallal akkor sem szakított, amikor 2000-ben a MIÉP színeiben politikusnak állt. 2006-ban a párt Jobbikkal közös listáján az országgyűlési választáson is elindult. Innen egyenes útja vezetett az akkor még radikális Jobbikba, két év múlva a párt országos alelnöke lett.
2014-ben már az Országgyűlés alelnökének is Sneider Tamást jelölte a Jobbik. Az alakuló ülésen azonban sem az LMP, sem pedig a baloldali összefogás politikusai nem támogatták megválasztását, mert úgy vélték, Sneider Tamás skinhead-múltja miatt méltatlan a parlament munkájához. Sneider Tamás ugyanakkor azt állította, soha nem volt skinhead.
Szintén 2014-ben már arról beszélt egy kiszivárgott hangfelvételen, hogy a Jobbiknak lavíroznia kell, mert egyébként a cigánybűnözőkhöz hasonlítják majd őket.
Cukiságkampányt kell eljátszani a nyugdíjasok szavazatához
A Jobbik Vona Gábor által elindított néppártosodó irányvonalát Sneider Tamás a nagynyilvánosság előtt azóta is képviseli.
Mindeközben folyamatosan kerültek nyilvánosságra a Sneider Tamás radikális múltjáról árulkodó hangfelvételek. Az egyik ilyenen azt mondja el, hogy mi a véleménye a zsidóságról, egy másikon pedig arról beszél, hogy a nyugdíjasok szavazatához a párt radikális arca helyett a cukiságkampányt kell eljátszani – írja a hirado.hu.
