A minisztert Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke kérdezte annak kapcsán, hogy a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni küzdelemben új helyzet van, s ezen felül az iraki kurd autonómiára való törekvés miatt a közjogi helyzet sem egyértelmű. Ezért előfordulhat, hogy a magyar katonák beszorulnak egy az iraki kurd kormányerők és a kurd pesmergák közötti konfliktusba – vélekedett a szocialista politikus. Firtatta:: nem tervezik-e hogy a helyzet tisztázódásáig kivonják a magyar katonákat.
A tárcavezető válaszában leszögezte, hogy nyomon követik a kurdisztáni helyzet alakulását, a szövetségesekkel, a térségben lévőkkel folyamatosan egyeztetnek.
A politikus hozzátette: a magyar katonák abban a térségben vannak, ahol nem fenyegeti őket konkrét harci tevékenység. Szerinte ha most váratlanul a magyar katonák kivonulnának onnan, akár ronthatnának is a helyzeten.
Szintén Molnár Zsolt, a bizottság elnöke kérdezte a honvédelmi miniszter arról, létezik-e a „Soros-terv”. Erre Simicskó István kifejtette: Soros György több interjúban beszélt, s nyilatkozott arról, hogy Európának jót tesz a migráció. Simicskó István közölte: honvédelmi miniszterként feladata a magyar emberek biztonságának garantálása, s kiemelte: ez a terv „veszélyt jelent Magyarországra”.
Simicskó István beszámolójában kifejtette: az elmúlt évben mindent megtettek, hogy a világban Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország legyen. A határok megvédése mellett szerte a világban a Magyar Honvédség mintegy ezer katonája vesz részt külföldi missziókban is. Simicskó István elmondta, hogy a balkáni kontingens létszámát növelték, jelenleg ebben a térségben – Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban – vagyunk jelen a legnagyobb létszámmal. Emellett a parlament jóváhagyásával a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harcban résztvevő iraki misszió létszámát is megnövelték, mandátumát meghosszabbították.
Simicskó István ismét felidézte: a kormány döntött arról – hogy a NATO vállalásoknak megfelelően – a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a GDP 2 százalékát. Ennek részletes ütemezését év végéig adják meg a NATO-nak. A Zrínyi 2026 elnevezésű honvédelmi és haderőfejlesztési program kapcsán elhangzott: a jövő év elején már „szalagátvágásra” is készülnek a hazai fegyvergyártás újraélesztésében.
A miniszter beszámolt arról, hogy a fejlesztési program megvalósítására munkacsoportot, különböző szervezeteket hoztak létre. Egyik legsürgetőbb feladatként a honvédségi repülőflotta fejlesztését emelte ki. Kitért arra is, hogy a helikopterflottát felmérték, s eldöntötték, ami még használható, azt nem fogják kidobni. Vannak még 7-8 évig használható helikopterek, de ez nem zárja ki az új helikopterek beszerzését.
A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy jövő március végéig minden katona új gyakorló ruházatot kap. Kiemelte , hogy a megkezdett illetményemelésnek, a hatékony toborzómunkának köszönhetően megtorpant az a folyamat, hogy több volt a hadseregből távozók, mint a belépők száma. Simicskó István azt mondta: a szeptember végi adatok szerint 772-vel többen maradtak a honvédségnél, mint ahányan távoztak.
A honvédelmi miniszter kitért arra is: jól haladnak az első világháborús emlékművek, hadisírok felújításával. Elmondta, Magyarországnak jelenleg kilenc országgal van hadisírgondozói megállapodása, s reményei szerint jövőre Szerbiával és Szlovákiával is sikerül hasonló együttműködést aláírni.
A miniszter Demeter Mártától, az LMP képviselőjétől kapta a legtöbb kérdést. Az LMP képviselője – aki egyébként nem tagja a bizottságnak – elmondta: különböző témákban rendszeresen kér tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumtól, de nem kap „érdemi választ”. Ezért most többek között a haderőfejlesztési tervről, a repülő- és helikopterfejlesztésekről, a tartalékos rendszerről, a lőtérprogramról, s titkosított dokumentumokról is hosszasan kérdezte a minisztert.