A tárgyaláson a pártok képviselői egyetértettek az előterjesztés alapvető pontjaiban, így a részletek egyeztetése után hamarosan elfogadhatja az Országgyűlés a kétharmados többséget igénylő módosítást. A Honvédelmi Minisztériumban tartott tárgyaláson a Fidesz és a KDNP mellett a Jobbik és LMP képviseltette magát, az MSZP távol maradt. A most egyeztetett alaptörvény-módosítás azt tenné lehetővé, hogy a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén hatvan nap időtartamra terrorveszélyhelyzetet hirdethessen. Ebben a helyzetben a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását – sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük. Terrorveszélyhelyzetben a honvédség segíthetné a rendőrség munkáját a belbiztonsági feladatokban.
Simicskó István honvédelmi miniszter lapunknak fontos lépésként és annak elismeréseként értékelte a négypárti egyeztetést, hogy Magyarországon nemzeti ügy a honvédelem. A tárcavezető bizakodó a tervezett módosítás elfogadásával kapcsolatban. Örvendetesnek tartotta, hogy az önkéntesség kapcsán is egyetértés volt a tárgyaláson a Jobbik és a kormányzat között. Az egyeztetés a jövő héten folytatódik, ahol erről is tárgyalnak majd.
Az alkotmány változása segíti a jogértelmezést
Az alaptörvény különleges jogrendekre vonatkozó szabályainak módosítása nem feltétlenül szükséges, de a jogértelmezést és jogalkalmazást elősegítő döntés lehet – nyilatkozta lapunknak az Alapjogokért Központ igazgatója.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a tegnapi tárgyalás után azt mondta: jó esélyt lát arra, hogy a módosítás megkapja a szükséges kétharmados többséget az Országgyűlésben, mivel a megbeszélésen a Jobbik és az LMP konstruktív hozzáállásról biztosította a kormányt. Nyilatkozataik a lényeget tekintve támogatást mutattak, és csak a részletekről voltak viták. Garanciát jelentene, hogy a köztársasági elnököt és az Országgyűlés állandó bizottságait folyamatosan tájékoztatni kellene az új, terroveszélyhelyzet elnevezésű minősített időszakban – hangsúlyozta a Fidesz alelnöke.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke megerősítette, hogy pártja alapvetően támogatja a javaslatot. A képviselő közölte azt is, hogy a tárgyaláson Simicskó István miniszter támogatólag szólt a Jobbiknak arról a kezdeményezéséről, amely katonai alapkiképzést tenne lehetővé az arra jelentkezőknek.
Az LMP nem utasítja el a honvédelmi tárca által javasolt alkotmánymódosítást, de nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy a kormány terrorveszély esetén parlamenti felhatalmazás nélkül vezethessen be különleges jogrendet, korlátozva ezzel az emberek alapvető jogait – közölte Schiffer András. Az ellenzéki párt társelnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártja tisztában van az új európai biztonsági kihívással és azzal is, hogy ennek kezeléséhez szükség lehet egy harcászatra kiképzett állami erőre, ezért nyitott a további tárgyalásokra az alaptörvény módosításáról.
Az ötpárti tárgyaláson való részvételt lemondó MSZP közleményben tudatta, hogy elutasítja a tervezett alkotmánymódosítást. Tóbiás József pártelnök szerint az előterjesztésből hiányzik a szakértelem, ezért az MSZP a terrorveszélyhelyzet szabályozásával kapcsolatban saját javaslatot terjeszt a parlament elé.
Rendkívüli felhatalmazások
A rendszerváltás utáni alkotmány külső katonai támadásra vagy polgárháborús helyzetre koncentrált, a 21. század kihívásainak nem felelhetett meg. Lapunk birtokába jutott Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításának tervezete. Ennek értelmében egy új cikkel egészül ki az alaptörvény: a „terrorveszélyhelyzet” bevezetésével. Az 51/A. cikk szerint a kormány rendeletben terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. Egy ilyen helyzetben a kormány rendeletet alkothat, amellyel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvényi rendelkezésektől, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Magyar Honvédséget terrorveszélyhelyzet idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő. A részletes indoklásban olvasható: fegyveres vagy kibertérből érkező fenyegetések esetén is azonnal intézkedhessen a kabinet. A tervezet több pontban foglalja össze, milyen rendkívüli intézkedéseket rendelhet el a kormány.
– A közszolgálati műsorszóróknak kötelezően kiadhatja a más államokkal egyeztetett, összehangolt információkat, hivatalos állásfoglalásokat.
– Készletek felhalmozását is elrendelhetik energiahordozókból és fogyasztási cikkekből.
– Túlmunkát, túlszolgálatot is alkalmazhatnak a közigazgatásban, összehangolhatják a védelmi igazgatás, a honvédség és a rendvédelmi szervek munkáját.
– A hatósági eljárások szabályait szintén módosíthatják, korlátozó rendszabályokat vezethetnek be a frekvenciagazdálkodás és a műsorszórás területén, valamint légtér- és légi forgalmi korlátozások is életbe léphetnek.
– Speciális terrorelhárító intézkedéseket vezethetnek be, az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek érdekeltségeinek és tulajdonjogainak zárolása is a kabinet jogában állhat.
– Úgy ellenőrizhetik az államhatár forgalmát, hogy eltérhetnek a nemzetközi egyezményektől, elrendelhetik külföldiek beutazási tilalmát, alkalmazhatják az állampolgárokat is érintő riasztási fokozatok bevezetését.
– A közintézményekbe és közforgalmú helyekre különleges beléptetőeljárásokat írhatnak elő, a rendvédelmi szervek környékén az autóforgalmat is korlátozhatják, s ellenőrizhetik az internet-, valamint a postai forgalmat.
– Kijárási tilalmat is elrendelhetnek, megtilthatják közterületi rendezvények megtartását.
– Korlátozhatják vagy igénybe vehetik rádiók, televíziók tevékenységét, a közúti, vasúti és légi eszközök forgalmát.
– Szükség esetén a külföldi személyekkel, szervezetekkel vagy intézményekkel való kapcsolattartást is korlátozhatják vagy megtilthatják.
– A magyar állampolgárok kitelepítését, utazását is korlátok közé szoríthatják, valamint az államháztartásra vonatkozó szabályoktól is eltérhetnek.