Január 1.: Áder János köztársasági elnök újévi köszöntőjében arról beszél: legyen erőnk mindig, minden helyzetben tisztelni a másikban az embert, egymásban a magyart.
Január 10.: Kovács Zoltán kormányszóvivő minden idők legsikeresebb nemzeti konzultációjaként értékeli a Soros-tervről szóló kérdéssort, amelynek feldolgozott eredményeit nyilvánosságra hozzák. Mind a hét kérdés esetében 2,3 millió felett van a Soros-tervet elutasító válaszok száma.
Február 2.: Simon Gábor régebbi MSZP-elnökhelyettes javára dönt a bíróság, amivel az adóhatóságnak a volt politikust elmarasztaló határozatát megsemmisítik. Az év folyamán tovább folyik a büntetőper: az ügyészségi vádirat szerint a politikus 267 millió forint bevétel után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, így 128 milliós vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. 2008–2009-ben több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el svájci és osztrák bankokban, ám vagyonnyilatkozataiban ezek az összegek nem szerepeltek. A büntetőper március 29-én folytatódik.
Február 18.: Orbán Viktor évértékelő beszédében kiemeli: Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat, a keresztény kultúrájukat.
Február 25.: Márki-Zay Pétert megválasztják Hódmezővásárhely polgármesterének, aki papíron független, ám a háttérből minden ellenzéki párt támogatja. Az esetből az ellenzéki alakulatok azt a parlamenti választáson tévesnek bizonyuló következtetést vonják le, hogy a teljes ellenzéki összefogásra országos szinten is nagy kereslet mutatkozik. A polgármester rögtön tisztogatásba kezd a városházi hivatalban.
Március 5.: Czeglédy Csaba volt MSZP–DK-s önkormányzati képviselő újra előzetes letartóztatásba kerül. A politikus vezette bűnszervezet az adóhatóság gyanúja szerint olyan céghálózatot működtetett 2011 és 2017 között, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. Az érdekeltségébe tartozó Human Operator Zrt. azonban 6,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek az adó be nem vallásával, illetve a befizetés elmaradásával. December 15-én házi őrizetbe kerül. A Czeglédy és 21 társa elleni vádemelés átcsúszik a jövő évre, mivel a védőknek nem járt le az észrevételezési joguk.
Március 15.: minden idők legnépesebb március 15-i ünnepségét és békemenetét tartják, a több százezres tömeg a Kossuth téren meghallgatja Orbán Viktor beszédét. A kormányfő kifejti: el akarják venni az országunkat, nem egy tollvonással, mint Trianonban, most azt akarják, hogy néhány évtized alatt önként adjuk át másoknak, más földrészről jött idegeneknek, akik nem beszélik a nyelvünket, nem tisztelik a kultúránkat, a törvényeinket és életformánkat.
Április 8.: országgyűlési választásokat tartanak, amelyen a Fidesz–KDNP 2010 és 2014 után harmadszor is kétharmados többséget szerez úgy, hogy növeli is mandátumai számát.
Április 14.: Mi vagyunk a többség! – Tüntetés a demokráciáért elnevezésű demonstrációt tartanak a Operaház előtt egy-kétezer fő részvételével a csalódott ellenzéki szimpatizánsok. A szélsőjobbtól a szélsőbaloldalig, Vona Gábortól Bokros Lajosig és Bajnai Gordonig képviseltetik magukat a politikusok.
Április 17.: Gyárfás Tamást, a Magyar Úszószövetség volt elnökét azzal gyanúsítja meg a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy az ő felbujtására gyilkolták meg 1998-ban Fenyő János médiatulajdonost. A következő nap kihallgatása után őrizetbe veszik, ám 19-én kiengedik.
Április 21.: Mi vagyunk a többség! – Újabb tüntetés a demokráciáért címmel ismét demonstrál az ellenzék Budapesten – még kevesebb érdeklődővel. A szónokok arról beszélnek, hogy az ellenzék ellen is demonstrálnak és összefogást sürgetnek.
Május 1.: a rendszerváltás óta először a városligeti szocialista majálison nem állítanak nagyszínpadot és nincsenek politikai beszédek. Csupán kisebb sátrakban, gyér látogatottság mellett folytatnak pódiumbeszélgetéseket.
Május 3.: az Alkotmánybíróság végzéséből egyértelmű, hogy jogtalanul vett el egy mandátumot a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria, amikor érvénytelennek nyilvánított négyezer határon túli levélszavazatot. Arra hivatkoztak, hogy nem a választási iroda által küldött borítékban küldték vissza, illetve sérült borítékban érkeztek. Csakhogy a testület rámutat: nincs semmi ilyen előírás a törvényben. (Nem is lehetne, hisz sokaknak titkolniuk kell a magyar állampolgárságukat.) Ugyanaz a tanács döntött, amely korábban jogsértőnek mondta ki Orbán Viktor Nekünk Magyarország az első feliratú plakátjait, mivel szerintük egy méternél távolabbról nem lehetett elolvasni, hogy a kormány vagy a Fidesz a kiadó.
Május 8.: az Országgyűlés alakuló ülése és a képviselők eskütétele. A DK képviselői alternatív szöveget toldanak az eskühöz a köztársaság helyreállításáról. Kint tiltakozó gyűlést tartanak, s megkísérlik a képviselőket vegzálni. A pár száz résztvevő szétszalad a beszédek alatt, amikor jégeső csap le.
Május 12.: tisztújítás a Jobbikban. Sneider Tamás 54 százalékával szemben Toroczkai László volt alelnökre 46 százaléknyian szavaznak. Az addigi elnök, Vona Gábor a választás napján meglepetésre beváltotta ígéretét, és a csúfos vereség után lemondott. Később dokumentumok arról tanúskodnak: manipulálhatták a szavazást, mivel az egyik alelnök, Szávay István a szavazás előtt egy hangfelvételen közli, mi lesz a végeredmény.
Május 18.: miniszteri eskütétel, megalakul az új Fidesz–KDNP-kormány, s megtartja első ülését. Orbán Viktor beszédében úgy fogalmaz: 1990-ben még Európa volt a mi jövőnk, ma pedig mi vagyunk Európa jövője. A kormánypárti frakciókon kívül csak a Jobbik képviselői vannak jelen.
Május 23.: a Human Rights Watch (HRW) kampányba kezdett, hogy az Európai Néppárt zárja ki soraiból a Fideszt. Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója úgy reagál: a HRW Soros-szervezet, amely azért támadja hazánkat és a Fideszt, mert nem tudja elfogadni a választási vereséget, azt, hogy a magyar emberek úgy döntöttek, nem kérnek a bevándorlásból. A következő napokban a Soros-hálózat átfogó támadást intéz Magyarország ellen. A milliárdos spekuláns cikkben jelenti be május 29-én új Európa-tervét, amelyben az egyik veszélyforrásként Orbán Viktort jelöli meg, mivel szerinte az uniós alapelvekkel ellentétes irányba akarja kormányozni az EU-t. Úgy véli, az unió a nyílt társadalom megtestesülése volt, és újra azzá kell válnia. Ehhez ösztönözné a bevándorlást és a tagállamok eladósodását magában hordozó afrikai Marshall-segélyt sürget.
Május 25.: Korózs Lajos MSZP-s képviselő úgy nyilatkozik: lehet, hogy Magyarországon már forradalom kellene. Decemberben az MTVA előtti tüntetésen pedig forradalmárként mutatja be magát.
Május 29.: a kémkedéssel vádolt titkosszolgálati vezetők ügyében a Kúria elutasítja a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványát, így a korábbi felmentő ítélet jogerős marad. Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, Szilvásy Györgyöt, az MSZP–SZDSZ-kormány titkosszolgálatokat irányító miniszterét és Laborc Sándort, az NBH volt főigazgatóját nem találják bűnösnek kémkedésben, amiért egy orosz céget bíztak meg átvilágítással, kiszolgáltatva egy idegen országnak az NBH munkatársainak titkosított információit, minden adatát.
Június 17.: Tóth Bertalan parlamenti frakcióvezetőt választják meg az MSZP elnökének a leadott szavazatok 54 százalékával. A rivális korábbi elnök, Mesterházy Attila 46 százalékot kap.
Június 18.: Soros György a The New York Timesban fiával közös cikkében arról ír: a legproblémásabb uniós tagállamok a 2004 után csatlakozottak, de legfőképp az antidemokratikus trendeket diktáló Magyarország és Lengyelország.
Június 20.: elfogadja a Ház a Stop, Soros! törvénycsomagot, amelynek értelmében büntető törvénykönyvbe ütköző tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Az alaptörvény hetedik módosítását is megszavazzák, amely azt kodifikálja, hogy Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség, az államnak pedig alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme.
Július 7.: a Global Peace Index legfrissebb adatai szerint hazánk a világ 15. legbiztonságosabb országa – közli a Turizmusonline. Augusztus 22-én a brit külügyminisztérium szintén az egyik legbiztonságosabbnak minősíti Magyarországot.
Július 18.: sajtótörténeti abszurditás, hogy értelmiségiek petícióban követelik a Magyar Idők cikksorozatának beszüntetését. Szakács Árpád Kinek a kulturális diktatúrája? című írásainak betiltásáért gyűjtenek aláírásokat, holott a szerző pusztán azokat a tényeket sorolja fel, amelyek bizonyítják: miközben a baloldali művészek, írók diktatúráról, elnyomásukról siránkoznak külföldön, továbbra is kedvezményezett helyzetben vannak az állami forrásokból való részesedés szempontjából.
Július 28.: „Az európai elit csődöt mondott, és szimbólumának, az Európai Bizottságnak meg vannak számlálva a napjai” – jelenti ki Orbán Viktor Tusnádfürdőn a 29. nyári szabadegyetemen. Arról is szól: minden országnak joga van megvédeni keresztény kultúráját és a hagyományos családmodellt, s jogában áll elutasítani az illegális bevándorlást.
Augusztus 9.: Vona Gábor egy interjúban elismeri, hogy Simicska Lajos segítette őket. Azt mondja: „Ha egy kormányváltásra készülő párt előtt egy médiavállalkozó kinyitja az ajtókat, akkor azt rá is lehet vágni vagy használni lehet a felkínált felületeket. Mi az utóbbit választottuk.”
Augusztus 21.: Sermer Ádám, a Magyar Liberális Párt ügyvivője közösségi oldalán kifejti: undort érez a Parlament falára kifüggesztett keresztes zászlók láttán, amelyeket az államalapítás ünneplése céljából helyeztek ki. Gyurcsány Ferencet ugyanez Törökország iszlamizálására emlékezteti. Egy héttel előtte Heller Ágnes filozófus arról értekezik: hazánk nem keresztény, hanem pogány ország, Orbán Viktor következő lépése pedig az igazságszolgáltatás feletti ellenőrzés átvétele lesz, hogy az ellenzéket elítéltethesse.
Augusztus 25.: hatályba lép a bevándorlási különadó, amit a migrációt segítő szervezeteknek kell fizetniük. Az adóból származó bevétel kizárólag határvédelmi feladatok ellátására használható fel.
Szeptember 4.: tíz Soros-NGO internetes kampányba kezd a hazánkat elítélő Sargentini-jelentés európai parlamenti elfogadásáért. Nyílt levelükben a hetes cikkely szerinti eljárás megindítására szólítják fel az EP-képviselőket.
Szeptember 8.: a kötcsei polgári pikniken a miniszterelnök arról tart előadást, hogy az elkövetkező időszak az európai parlamenti választásé lesz, amelynek a bevándorlás lesz a témája.
Szeptember 11.: Orbán Viktor mindössze hét percet kap a Sargentini-jelentés vitájában az Európai Parlamentben, hogy megvédhesse Magyarországot. Előzmény: a LIBE-bizottság tagjainak többsége június 25-én megszavazza hazánk ellen a hetes cikkely alkalmazását, ami szavazati jogunk felfüggesztésével járhatna. Az Európai Parlament balliberális többsége csupán úgy tudja megszavazni a dokumentumot, hogy jogszabálysértő módon nem számolják bele a tartózkodó voksokat. A kormány tiltakozik a példátlan eljárás ellen, és az Európai Unió Bíróságához fordul jogorvoslatért. A magyar álláspont: nincs elfogadott dokumentum. Az Országgyűlés október 16-án határozatban utasítja vissza a jelentést.
Szeptember 16.: ellenzéki tüntetés a Bem téren egy-kétezer fő részvételével. Gyurcsány Ferenc DK-elnök arról beszél, hogy nem lehet addig megnyugodni, amíg az „utca tömege” nem kényszeríti lemondásra Orbán Viktort és kormányát. Szeptember 18-án a DK a Parlament előtt demonstrációsorozatba kezd, amelyen először csupán 200-300-an jelennek meg, s ahol Orbán Viktor fotóját lehet ütlegelni. Pár alkalom után nincs folytatás.
Szeptember 17.: az Országgyűlés őszi ülésszaka kezdetén a miniszterelnök úgy értékel: a bevándorlás ellen küzdők ellen folyamatos támadás zajlik, s ennek egyik eleme a Sargentini-jelentés. Az ellenzék válaszul gazembernek, diktátornak nevezi.
Szeptember 20.: Ahmed H. terrorcselekményért jogerősen öt évet kap csupán, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy négy hónap múlva szabadulhat. Az ítélet a március 14-i megismételt per elsőfokú hétéves börtönbüntetését jelentősen enyhíti. A bűnöző 2015. szeptember 17-én Röszkénél az országba betörni akaró, a rendőrökre kövekkel támadó migránsokat vezényelte hangosbeszélővel.
Október 10.: Tarlós István főpolgármester bejelenti, hogy vállalja az újabb indulást a posztjáért. Egy aznapi friss fővárosi felmérés szerint még az ellenzéki szavazók egy része is őt tartja a legalkalmasabbnak.
Október 15.: hatályba lép a nyáron elfogadott törvény, amely új alapokra helyezi a hajléktalanellátást. Tilos közterületen élni, hogy a fedél nélküliek ne legyenek kitéve a fagyhalálnak. Az ellátórendszerbe, a hajléktalanszállókba is több forrást invesztálnak.
Október 16.: hazánkban a turizmus az egyik legsikeresebb nemzetgazdasági ágazat, mert az ország az egyik legbiztonságosabb Európában – jelenti ki Orbán Viktor a Turizmus Summit 2018 konferencián. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója arról beszél: a turizmus növekedése 2010 óta döbbenetes mértékű.
Október 16.: Demeter Márta volt MSZP-s, LMP-s parlamenti képviselő a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként azt állítja, hogy Orbán Viktor lánya is egy Ciprusról hazatartó katonai repülőgépen utazott. Rögtön kiderül, hogy egy névrokon katonatiszt szintén Flóra nevű kétéves lányáról van szó. Demeter Márta nem mond le és nem látja be, hogy hibát követett el. Az ügyészség nyomozást rendelt el az ügyben. Kövér László házelnök nemzetbiztonsági felülvizsgálatot kezdeményez vele szemben.
Október 20.: az LMP tisztújító kongresszusa a hatalmas baklövés ellenére Demeter Mártát választja társelnöknek.
Október 23.: a miniszterelnök beszédet mond a Terror Háza Múzeumnál tartott ünnepségen. Kifejti: Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyett európai birodalmat kívánnak, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak.
Október 25.: Michael Ignatieff, a Közép-európai Egyetem elnök-rektora ultimátumot intéz a kormányhoz: ha december elsejéig nem írja alá a szerződést, elköltöznek Bécsbe. Később napvilágra kerül, hogy a CEU nem folytat egyetemi képzést az Egyesült Államokban, mert nemcsak anyaegyeteme nincs ott, de a Bard Colledge-dzsel kötött együttműködési megállapodásuk sem mesterképzésre, csupán szakirányú továbbképzésre irányul egyetlen szakon, amely nem diplomát, csak oklevelet ad. A kinti intézmény egy faházban működik.
November 6.: Guy Verhofstadt, az EP liberális frakcióvezetője Orbán Viktort ábrázoló, „Kezdetben csak a pénzünkre utazott, most Európa egysége a tét” feliratú teherautóval üzen Brüsszelben a néppárti kongresszus előtt. A hó közepén a Momentum Mozgalom a furgont magyarországi körútra indítja. 28-án a kormány bemutatja azt a kisteherautót, amelyen a „Százak haltak meg terrortámadásokban 2015 óta, de Guy Verhofstadt azt mondja: »nincs bevándorlási válság« (2018. 04. 07.). Ez ostobaság!” szöveg olvasható angol nyelven, amely idehaza, majd Brüsszelben is látható lesz. December 6-án a belga rendőrök leszedetik róla a plakátot, az intézkedés képi dokumentálását is megtiltva, holott a liberálisoké háborítatlanul közlekedhetett ott. December 7-e óta ismét járhatja a belga főváros utcáit a magyar autó.
November 12.: a gazdaság jó teljesítményének köszönhetően megkezdődik az idei nyugdíjprémiumok kifizetése, ami 2018-ban a kormány döntésének értelmében átlagosan 18 ezer forint, és 2,5 millió ember részesül benne.
November 17.: tűz üt ki a Demokratikus Koalíció Teréz körúti irodáiban, amely állítólag a párt iratait, könyvelését is felemészti. Az Állami Számvevőszék cáfolja a DK közlését, miszerint már eljuttatták hozzájuk az ellenőrzéshez szükséges adódokumentumokat.
November 23.: „A foglalkoztatottság növekedésével, a munkaerőpiac kedvező alakulásával elkezdődött béremelkedési folyamat a következő években is fennmarad” – közli a Pénzügyminisztérium. A KSH december 20-án közli: októberben a bruttó átlagkereset 327 100 forint volt, ami 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
November 28.: egy hangfelvételen Szávay István jobbikos frakcióvezető-helyettes azzal kérkedik, hogy megvert egy zsidó nőt. A felháborodás hatására csak parlamenti tisztségeiről mond le, aztán december 3-án mégis visszaadja mandátumát december 31-i hatállyal.
November 28.: rekordot dönt a foglalkoztatottság, 4,5 millió embernek van munkája Magyarországon, amire a 90-es évek vége óta nem volt példa – derül ki a KSH adataiból. Tovább csökkent a munkanélküliek aránya is, négyről 3,7 százalékra, míg a regisztrált álláskeresők száma 173 ezerre fogyott.
December 12.: botrány az Országházban: az ellenzéki képviselők elállják Kövér László házelnök útját a pulpitus előtt, hogy meghiúsítsák az ülést és az általuk rabszolgatörvénynek gúnyolt, valójában az önkéntes túlóra lehetőségét EU-konform módon rendező jogszabály megszavazását. A többség azonban elfogadja a törvénymódosítást, mivel a levezető elnök, Latorcai János az üléstermi helyéről vezényli le a szavazást, miközben az ellenzékiek folyamatosan sípolnak, szirénáznak, üvöltöznek, kameráznak. Egyedül Gyurcsány Ferenc szavazza meg tévedésből a túlóratörvényt.
December 16–17.: a köztévé előtti tüntetésen megjelenő ellenzéki képviselők egy része bemegy az MTVA székházába, és ott hosszasan zavarja a közüzem működését annak ürügyén, hogy be akarják olvastatni öt pontjukat.
December 18.: a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a korábbi 4,4-ről 4,6 százalékra emeli növekedési előrejelzését 2018-ra. 2019-re pedig 3,5 helyett 3,9-re módosítja a prognózisát. 21-én a Pénzügyminisztérium ezeket a várakozásokat meghaladó adatokat jelzi az idei évre, s közli: az államadósság is a vártnál kedvezőbben, a GDP 71 százalékára csökkenhet, s 2022-re 60 százalék alatti szintre apadhat. A hiány szintén a kitűzött cél alatt maradhat, 1,9-2,1 százalék alatt teljesülhet, s a ciklus végére elérheti a fél százalékot. Az infláció idén és a következő években is három százalék alatt maradhat.
December 21.: lezárul a családokról szóló nemzeti konzultáció. Az előzetes becslések szerint több mint 1,3 millióan vettek részt benne.
December 22.: Minden eddiginél több támogatást kapnak a magyar családok jövőre – jelenti be Novák Katalin család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár. 2010-hez képest duplaannyit, kétezermilliárd forintot áldoz a kormány a családok támogatására a költségvetésen keresztül. A kétgyermekesek családi adókedvezménye tovább emelkedik, az otthonteremtési program is minden eddiginél több támogatást kap. Decembertől már kétgyermekes családok is hozzáférhetnek tízmillió forint értékben a családi otthonteremtési kedvezményhez kapcsolódó kamattámogatott hitelhez. 27-én az államtitkár bejelenti: negyvenezer forintra nő a kétgyermekesek családi adókedvezménye.