Éves beszámolóján a tárcavezető Kepli Lajos (Jobbik) kérdésére kifejtette, hogy az elektromos hálózat fejlesztése 2 ezer milliárd forintba is kerülhet, a kormány a jövő év elején dönthet erről.
Heringes Anita (MSZP) energiabiztonságra és a tanuszodákra vonatkozó kérdéseire kiemelte, hogy a fogyasztóarányos gáztározásban Magyarország a második Európában, de energiabiztonsága jelentős részben külső tényezőkön múlik. 2019 második felére elkészülhet a magyar-szlovák gázösszeköttetés (interkonnektor), de Horvátországgal és Romániával hasonló beruházás egyelőre nem látszik megvalósíthatónak – mondta.
Közölte, hogy a tervezett tanuszodák nagy része elkészült, de az átadás az önkormányzatok vállalásainak – például parkolók vagy csatornabekötések – elmaradása miatt sok helyen csúszik.
Bartos Mónika (Fidesz) a meghallgatáson többek között az üvegházhatású gázok kibocsátásáról és a megújuló energiaforrások felhasználásáról kérdezte Seszták Miklóst, aki elmondta: 2010-hez képest 7 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása 2015-ig, a szén-dioxidé pedig 10 százalékkal. Hozzátette, hogy az EU megújuló energiára vonatkozó 11 százalékos előírását Magyarország idő előtt teljesítette, így a közeljövőben elérhető lesz a 14 százalék feletti arány is.
Sallai R. Benedek (LMP) kifogásolta többek között a vidéki úthálózat állapotát. Seszták Miklós szerint a vidéki úthálózat korszerűsítését a gazdaság állapotától függően költségvetési forrásokból kell megoldani.
A miniszter a bizottság előtt a fejlesztési tárcához tartozó egyéb területekről szólva megemlítette, hogy 2020-ig 4 ezer milliárdot költenek a közlekedés fejlesztésére – többnyire utak építésére és korszerűsítésére -, a vasúti fejlesztések eredményeképpen pedig 45 ezer férőhelyes új járműkapacitás létesül.
Elmondta azt is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. 124 milliárd forint – ingatlanonként átlagosan 9 millió forint – kifizetésével 291 milliárd forint jelzáloghitel megfizetése alól mentesítette az adósokat.
Kiemelte, hogy a minisztérium a turisztikai feladatokért is felelős tárcaként bővítette a panziófejlesztésre adható támogatás felső határát, a pályázati határidő meghosszabbodik és új panziók építésére is indítanak pályázatot.
Elmondta azt is, hogy az állami vállalatoknál 2010 óta tart a munkabéke, a sztrájkokat tárgyalásokkal elkerülték, 2019-ig évi 30 százalékos béremelést biztosítanak a több mint 130 ezer munkavállalónak összesen csaknem 116 milliárd forintból.
A vállalkozásfejlesztési bizottság keddi ülésén Seszták Miklós Bányai Gábor (Fidesz) kérdésére megerősítette, hogy a vasút 45 ezres új férőhely-kapacitása mindenhol érezhető változást hoz a vonatközlekedésben, a régi, elavult kocsikat lecserélik.
A bizottság kormánypárti tagja köztéri wifi létesítését is szorgalmazta a kisebb településeken. Válaszában a tárcavezető elmondta, hogy az internethálózat kiépítésével ennek nincs akadálya és elképzelhető, hogy a kormány ehhez segítséget nyújt az önkormányzatoknak.
Gúr Nándor (MSZP) szerint a tanuszodák építésére tett vállalás nem teljesült, Seszták Miklós szerint viszont csak 1-2 létesítmény nem készült el például adminisztratív okok vagy tulajdonjogi bonyodalmak miatt.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a panelépületek korszerűsítési pályázatait és a rezsicsökkentés folytatását hiányolta. A fejlesztési miniszter szükség esetén állami segítséget is elképzelhetőnek tart a panelházak energetikai korszerűsítésére. Hozzátette, hogy az energiaellátásban nem pusztán a beszerzés, hanem a tartós beszerzés a lényeg, a globális energiárak alakulása hosszú távon kiszámíthatatlan – mondta.
A jobbikos képviselő szorgalmazta a devizahiteleseket sújtó indokolatlan tartozástömegek és büntetések eltörlését, valamint a termékbemutatók beszüntetését is. Válaszában Seszták Miklós a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-hez fordult adósok érdekében újabb intézkedést tartott szükségesnek, hiszen ingatlanjaik javításáról, felújításáról gondoskodni kell. Az áru- és termékbemutatók tilalma uniós direktíva miatt nem valósulhat meg – tette hozzá.