Az adatvédelmi hatóság feladata a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének a figyelemmel kísérése. Annak a vizsgálata, hogy az adott adatkezelése jogszerű-e. A fő viszonyítási pont pedig az Európai Unió adatvédelmi rendelete (GDPR) – mondta a NAIH elnöke.
Bizonyos esetekben a jogellenes adatkezelés – amely egy hatósági megállapítás – adott esetben megvalósíthat bűncselekményi tényállást is. Hiszen a bűncselekménynek is az a feltétele, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével – haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva – kövessék el a bűncselekményt – fejtette ki Péterfalvi Attila, hozzátéve: minden esetben a nyomozóhatóság feladata megállapítani, hogy egy jogellenes adatkezelés eléri-e azt a szintet illetve megvalósítja-e azokat a feltételeket, amelyek nélkülözhetetlenek a bűncselekmény elkövetéséhez.
Az adatvédelmi hatóság azt vizsgálja, hogy az a közvetítés, melyet nem a sajtó képviselői folytattak – hiszen a sajtóra külön szabályok vonatkoznak – hanem az országgyűlési képviselők élőben a mobiltelefonjukról, az jogszerű volt-e – mutatott rá az elnök.
Jelezte: az ügyben több büntetőeljárás van folyamatban, mivel már az önmagában véve megvalósítja a jogellenes adatkezelést, hogy a felvételek elérhetőek voltak az interneten. Bár a biztonsági őrök bizonyos adatai közérdekből nyilvánosak, de jogszerűtlen a tevékenységük – nem sajtó általi – közvetítése élőben és az arcuk mutatása kitakarás nélkül, hiszen az Európai Unió adatvédelmi rendelete (GDPR) ezt nem teszi lehetővé – rögzítette.
Hiányzik a célhoz kötöttség és a megfelelő jogalap – húzta alá az elnök.
Nehéz Attila kérdésére az elnök közölte: alkotmányjogi kérdés, hogy egy politikai követelés beolvasása, amely egy politikai demonstráció részét képezi, megjelenhet-e közfeladatként.
Az adatvédelmi hatóság szempontjából az az érdekes, hogy a nem közterületen végzett közvetítéssel sérülnek-e a személyiségi jogok. Az adatvédelmi hatóság megállapítása szerint sérültek a személyiségi jogok – közölte az elnök.
Péterfalvi Attila megjegyezte: mindig is probléma volt, hogy egy országgyűlési képviselő hogyan kezelhet személyes adatokat, mivel nincs részletes szabályozása az országgyűlési törvénynek. 2018. május 25-e óta az Európai Unió adatvédelmi rendelete (GDPR) az irányadó, ugyanakkor az elnök álláspontja szerint, szükség lenne egy részletesebb szabályozásra.
A teljes beszélgetés IDE KATTINTVA tekinthető meg.