Miközben a Civil Közoktatási Platform több tízezer „gyermekáldozatot”, a baloldali média pedig Taigetosz-törvényt emleget, a kormányzat szerint a valóságban a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esélyeit nemhogy rontaná a csütörtökön elfogadott törvény, hanem kifejezetten javítja. – A módosítás nem vonatkozik a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekre, így a diszgráfiás, diszlexiás tanulókra sem – mondta a vita kapcsán az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos hozzátette: a rendelkezés lényege, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem kaphatnak felmentést az osztályzás alól. Ahogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közleményében is olvasható: „A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTM) küzdő gyermekeket érintő törvénymódosítás célja, hogy sokkal több fejlesztésben és segítségben részesüljenek, ne a »magára hagyás«, a »lemondás« és a tantárgyi felmentés legyen esetükben a kizárólagos eszköz.”
Korábban is volt rá lehetőség, hogy a készségtárgyakat ne gyógypedagógusok tanítsák az enyhén értelmi fogyatékos gyerekeknek – magyarázta az oktatási jogok biztosa. Aáry-Tamás Lajos szerint nem történt visszalépés, de a gyógypedagógus-hiányt ettől függetlenül orvosolni kell. Az Emmi ezzel kapcsolatban a közleményében kiemelte: 2013–2016 között 1300-zal növelték a fejlesztőpedagógusok számát az iskolákban, továbbá idén 800, jövőre pedig további 400 álláshely létesítésére biztosít forrást a kormány a szakszolgálatoknál.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók ahogy eddig, a továbbiakban is számos kedvezményt élveznek – hangsúlyozta az Emmi. Ilyen például, hogy számukra a középiskolai felvételi írásbeli feladatainak megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használjanak, valamint a vizsgázó választhat az írásbeli, illetve a szóbeli között, és szóbeli vizsga esetén a harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni – tették hozzá.
Az oktatásért felelős államtitkárság a szakmai egyeztetés hiánya kapcsán megfogalmazott hamis vádakról elmondta, a jogszabály-módosítás szakmai kezdeményezésre született, a kezdeményező munkacsoport tagjai a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetsége, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Szövetség, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, az EGYMI Egyesület, az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat és több megyei szakszolgálat képviselői.