Az 1956-os emlékbizottság és a MÁV Zrt. közös rendezvényén emléktáblát avattak id. Kamuti Jenőnek, a MÁV egykori vezérigazgató-helyettesének, a vasúttársaság 1956-os forradalmi bizottsága elnökének, valamint bemutattak egy a forradalom hatvanadik évfordulójának ünnepére felmatricázott Taurus emlékmozdonyt is.
Schmidt Mária beszédében hangsúlyozta, a forradalom győzelme azon múlott, hogy sok százezer magyar mind-mind megtette azt, ami rajta múlott. Úgy fogalmazott: az emberek „kialvatlanul, halálosan fáradtan, elgyötörve, de mégis lelkesen” dolgoztak a szabad Magyarországért, amiért örök hála illeti őket.
A kormánybiztos az emlékév legfontosabb hozadékának nevezte, hogy sok elfeledett hőst tár fel, a nem közismert történetek újbóli elmesélésével pedig az emberek fejet hajthatnak előttük.
Schmidt Mária szavai szerint „1956 történelmi tárháza kifogyhatatlan”, hatvan éve a magyarok egyszerre mozdultak meg, összefogásuk meghatványozta az erejüket. Megjegyezte: a társadalom ma is olyan egységben szeretne lenni, amilyenben a szabadságharcosok éltek.
Id. Kamuti Jenő nagyszerű ember, lelkes forradalmár, hivatásához hű vasutas volt, aki helytállt a maga területén, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a vasút segítette a szabadságharc ügyét – emelte ki Schmidt Mária, hozzáfűzve: az egykori vezérigazgató-helyettes bátorságának minden magyar előtt példaként kell állnia.
Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója azt mondta, komoly hagyományuk van a különleges díszítésű mozdonyoknak a vasúttársaságnál, készítettek ilyet már mások mellett Kandó Kálmán, Weöres Sándor, II. Rákóczi Ferenc, Gábor Áron és az Aranycsapat tagjainak tiszteletére is. Bennük az a közös, hogy kiemelkedőt alkottak a magyar történelemben, miként az 1956-os forradalmárok is – tette hozzá.
Id. Kamuti Jenőt méltatva Dávid Ilona hangsúlyozta, mások mellett az egykori vezérigazgató-helyettes is tudta, hogy csak egy feladata lehet: a közösségét, a hazáját szolgálni.
Kamuti Jenő kétszeres olimpiai ezüstérmes vívó, id. Kamuti Jenő fia arról beszélt, hogy apja nagy utat tett meg és sokat küzdött, amíg szegény földműves családból származó gyermekből a vasúttársaság 1956-os forradalmi bizottságának elnöke lett. Közgazdasági főiskolát végzett, de a teljes „vasúti ranglétrát” végigjárta: lakatosként, fűtőként és mozdonyvezetőként egyaránt dolgozott.
Bár 1956 után meghurcolták, a börtönben és a munkanélküliségben töltött évek során is szenvedélyes hazaszeretettel bízott benne, hogy a forradalom végül győzni tud – mondta az olimpikon.
A rendezvényen részt vett Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye.
Az eseményhez kiadott sajtóanyagban azt írták, hogy 1956 októberében a vasúttársaság dolgozói is csatlakoztak a forradalmi eseményekhez, a szabadságharc szolgálatába állították a vasúti hírközlést. Felismerték, mekkora a jelentősége annak, hogy a vonatközlekedés is „biztonságban, forradalmi kézben legyen”.
Magyarországon hatvan éve, 1956. október 23-án tört ki forradalom és szabadságharc. A kormány az évforduló alkalmából emlékbizottságot hozott létre, és 2016-ot a magyar szabadság évének nyilvánították. Az emlékév fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke, védnöke Wittner Mária 1956-os halálraítélt, volt fideszes parlamenti képviselő.
A 2015. október 23-tól 2017. június 16-ig terjedő időszakra létrehozott emlékbizottság elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társelnöke Schmidt Mária kormánybiztos.
