A Vona Gábor keresztfiaként emlegetett Szotyori-Lázár Zoltán közreműködésével került új tulajdonoshoz több, az adásvételt követő években jellemzően kényszertörléssel megszüntetett gazdasági társaság. A szolnoki Jobbik-vezető ügyvédi irodájának kuncsaftja volt például T. Zoltán, akinek az érdekeltségébe ez idáig 31 cég tartozott.
Közülük tizennégyet a Szotyori-Lázárral szerződésben álló Logosz székhelyszolgáltató irodáinak valamelyikébe jelentették be, s hétnél látták el Szotyori-Lázár pecsétjével az adásvételi papírokat. Ebből hármat saját nevére, négyet egy kft.-jére vásárolt T. Zoltán.
A cégvásárlásokhoz használt kft.-t később továbbadta egy szabadkai férfinak, aki e szerzeménye mellett egy másik, szintén a József körút 69. szám alá bejegyzett céget is magáénak tudhat. Az ügyvédi iroda más „céghalmozókkal” is kapcsolatba került: K. Zoltánnak, akinek egy 2015-ös cégvásárlásánál működött közre a Lázár Ügyvédi Iroda, 34 cégben volt már érdekeltsége. Kilencet logoszos irodákban jelentettek be, míg saját címe alatt egyébként egy hajléktalanszálló található.

A pártelnök keresztfiaként emlegetett jogász azzal érvelt: nem látnak a vevők fejébe
A Logosz székhelyszolgáltató számos irodájának egyike-másika visszatérő szereplője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketelistáinak. Az említett József körút 69. szám alá bejelentve például élt már vissza a cég által kínált lehetőséggel másfél milliárdos köztartozást maga mögött hagyó gazdasági társaság is. A legfrissebb top 90-ben ugyancsak feltűnik e cím a 144 milliós adóhiányt jegyző Ari Merkator Kft. neve mellett.
Szotyori-Lázár Zoltán megkeresésünkre azzal érvelt, hogy az ügyvédek nem látnak a vevők fejébe, e képesség híján pedig rendkívül nehéz megállapítani valakiről, mire készül az adott céggel. – A jogszabályok e tekintetben csak azt írják elő, hogy meggyőződjünk az illető valós és befolyástól mentes vételi szándékáról – szögezte le, hozzátéve: egy kamarai állásfoglalás szerint ha a cég adásvételével összefüggő rendkívüli körülményt észlel az ügyvéd, a közreműködését meg kell tagadnia.
Az ugyanakkor, hogy mi számít rendkívülinek, nincs meghatározva.
– Önmagában az, hogy valaki több gazdasági társaságban érdekelt, még nem teszi gyanússá a személyét. De – biztos, ami biztos – 3-4 cég után általában az irodánk már nem vállalja, hogy újabb alapításánál vagy megvásárlásánál közreműködjön – mondta az ügyvéd.
Kiemelte azt is: az efféle ügyleteknél a NAV egyfajta szűrő szerepét tölti be, mivel a cégbíróság addig nem jegyezheti be a társaságot vagy a tulajdonosváltozást, amíg a hatóság nem ellenőrzi, hogy nincs-e 1,5 millió forintot meghaladó köztartozása.
– Fontosnak tartom azt is, hogy – bár a Logosz ezernyi ügyfele között mindig akadnak, akik a szolgáltatásukat nem úgy és nem arra használják, amire az ki lett találva – a társaság működésének törvényessége egyszer sem kérdőjeleződött meg.
Nem fűződik gazdasági érdeke ahhoz, hogy az irodáit bárki cégtemetőként használja. Sőt együttműködik a hatósággal: ha egy cég tulajdonosa vagy ügyvezetője huzamosabb időn át elérhetetlen, azt jelzik, és a társaságot kijelentik – fűzte hozzá Szotyori-Lázár Zoltán, aki végezetül megjegyezte: „A Logoszhoz forduló ügyfelek nem feltétlenül kerülnek kapcsolatba ügyvédi irodánkkal, mert az esetek körülbelül felében saját ügyvédjük végzi a cégeljárást. A Logosz egyébként rajtam kívül még hat másik ügyvéddel dolgozik.”